„A kötelező hittan és erkölcstan tantárgyak haladéktalanul kerüljenek ki a tantervből” – Így módosítanák az alaptantervet a Liberálisok. A 2013-ban bevezetett tantárgyak helyett a párt határozati javaslata gazdasági, jogi és demokráciaismereteket tenne kötelezővé.
„Látható, hogy tele vannak az iskolák gyakorlatilag informatikai analfabétákkal, az iskolákban a légkör egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a gyerekek fejlődjenek, gyakorlatilag a feltétel nélkül kikényszeríthető tisztelet, az újra és újra elbukó autonómiakísérletek jellemzik az oktatásunkat. Ez azt üzeni egy gyereknek, hogy semmi értelme gondolkodni, semmi értelme kiállni magunkért, mert úgyis teljesen mindegy, úgyis le fogják törni felülről az alulról jövő kezdeményezéseinket” – jelentette ki Bősz Anett, az MLP ügyvivője.
A Liberálisok javaslata alapján a diákok maguk választhatnák ki, milyen sportággal teljesítik a mindennapos testnevelésórákat. A párt ismét lehetővé tenné a szabad tankönyvválasztást is.
„Az oktatás nem üzlet, a diákokon ne nyerészkedni akarjanak, éppen ezért mi ezt az új rendszert fenn kívánjuk tartani” – mondja Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a tankönyvpiac korábban csak egy szűk kör érdekeit képviselte, és most ezt akarják visszaszerezni. Rétvári Bence határozottan elutasította a hittanórák kivezetését is, mert szerinte az a szabad vallásgyakorlás része. A kormánypárti politikus egy felmérésre hivatkozva azt mondta, jó úton haladnak, mert arányaiban már többet költenek az oktatásra, mint az uniós átlag.
„Míg 2012-ben a magyar oktatásra fordított GDP-arányos kiadás 0,3 százalékkal kevesebb volt, mint az unióban – akkor az unióban 5,0 volt az átlag, nálunk pedig 4,7 volt az adat –, addig 2015-ben ez megfordult, Magyarországon már 5,2 százaléka ezen számítás szerint a GDP-arányos ráfordítás, míg az Európai Unióban 4,9. Úgy nőtt tehát Magyarországon a GDP-arányos kiadása az oktatási területnek, hogy közben az unióban csökkent” – jegyezte meg az Emmi államtitkára.
Rétvári Bence szerint a jelentésben dicséretet kap a magyar oktatáspolitika, amiért nemcsak növekednek a források, hanem azokat jól is költik el. Ugyanakkor az is kiderült, fontos feladatnak nevezte az intézmények közti különbségek felszámolását.
