Turistáktól zsúfolt a Király utca Budapest bulinegyedében. A környéken szeretnek megszállni azok a külföldi fiatalok, akik mulatozni járnak a számukra olcsó magyar fővárosba. Az utcában kevés a szálloda, annál több a fizetős magánszállás – idegen kifejezéssel az Airbnb-lakás.
Egy ingatlanszakértői elemzés szerint a piac telítődött, a rövid távra kiadott lakásokból már nagyobb a kínálat, mint a kereslet Budapesten. Tízezer ilyen lakás lehet a fővárosban, többségük a belvárosi kerületekben található. Az Airbnb jó üzletnek indult, akik időben belevágtak, egy kétszobás lakás után napi 20 ezer forintot is bezsebelhettek.
„Ez, ugye, részben egy turisztikai típusú bérbeadás, hiszen turistákat várnak, lepedőt húznak utánuk, különféle olyan szolgáltatásokat létesítenek, amiket egyébként szállodák szoktak nyújtani az ügyfeleknek, de ez, ugye, ma már sokkal nehezebb üzletnek bizonyul, mint azt korábban gondolták, hiszen, ugye, azért hajnali kettőkor néha ott kell állni a kulcsot átadni vagy átvenni” – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője.
A lakástulajdonosok dolgát ügyintéző vállalkozások igyekeznek megkönnyíteni, az Airbnb-re külön szolgáltatói iparág épült. A cégek kezelik a foglalást, fogadják a vendéget, takarítanak utána, és ha kell, a papírmunkát is elvégzik. A kisegítő vállalkozások interneten kínálják szolgáltatásaikat. Általában e-mailben lehet velük kapcsolatba lépni, telefonszámot kevesen adnak meg.
„Mi átlagban 15 százalékos kezelési díjat kérünk el lakásonként, foglalásonként. A takarítást mi vállaljuk, az átadást, tehát amikor érkeznek a turisták, akkor oda kimennek a kollégák tőlünk, és fogadják őket. Akkor a hivatalok felé, ha bejelentési kötelezettség van, ugye, itt van idegenforgalmi adó, amit minden hónapban fizetni kell a foglalások után, ezeket is, ha kérik, mi intézzük. A szállodaszövetségnél viszont úgy látják, hogy sok a feketén működő Airbnb-s lakás” – mondta egy lakáskiadással foglalkozó ügyintéző.
„Elszívott vendégeket. Jó lenne, ha a magánszállásokra hasonló szabályok lennének érvényesek, mint a szállodákra. Gondolok itt akár építészeti szabványokra, higiéniai szabványok vagy előírások, HOCCP bejelentési kötelezettségek, adózási feltételek, ezeket érdemes lenne szabályozni” – ezt már a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Niklai Ákos mondta.
A felkapott kerületekben több társasház lakóközössége unta már meg az Airbnb-vel járó sürgést-forgást. Ők eltiltották a tulajdonosokat a rövid távú lakáskiadástól.
„Az, aki tiltás ellenére folytat egy ilyen szálláshely-szolgáltatást, egyrészt azzal kell, hogy számoljon, hogy egyes tulajdonostársak, akik sérelemdíjat akarnak érvényesíteni, az adott esetben százezres nagyságrendet is elérhet ennek a sérelemdíjnak az összege, és nyilvánvalóan ez gyakorlatilag ahány részről érvényesítésre kerül, annyiszor kell, hogy számításba vegye az adott tulajdonos” – ismertette Barkassy-Grünfeld Loránd ügyvéd. Hozzátette: a tiltáshoz elég az egyszerű többség a társasházi közgyűlésen.
