A nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány a következő években közelítené a magyar béreket a nyugat-európai fizetésekhez.
„A kormány javaslata szerint a minimálbér mértéke 15 százalékkal, a garantált bérminimumnak az összege pedig 25 százalékkal növekedne jövőre, majd ezt követően 2018-ban a minimálbér összege egy újabb 8 százalékkal, a garantált bérminimumnak az összege pedig 12 százalékkal növekedhetne” – közölte Varga Mihály.
A hazai fizetések az uniós átlag alatt vannak – ismerik el az egyik multinál.
„Én azt gondolom, hogy most még jelenleg a magyar viszonyokban a bérek nem érik el azt a nyugat-európai átlagot, amiről mindenki beszél jelenleg, de azt gondolom, hogy nagyon jól fejlődünk abba az irányba, viszont alternatív megoldásokkal, ha a fiatalok mernek vállalkozni, elérhetik azt a színvonalat, amiből Magyarországon nagyon-nagyon jól meg lehet már élni” – fogalmazott Verő Barbara, a Nestlé HR-igazgatója.
Az egyik munkaközvetítő cég adatai szerint a munkaerőhiány és a munkanélküliség egyszerre jellemzi a piacot. A cég vezetője azt mondja, hogy béremelés nélkül nem marasztalható az országban a munkaerő.
„Én azt gondolom, hogy a minimálbér valahol egy icipicit szamárvezető is, a minimálbér emelkedésével a többieknek is fogják emelni a bérüket. Az volt a nagyon borzasztó eddig, hogy a magyar munkavállalók eddig nem vártak arra, hogy emelkedjen a bérük, és Európában a legalacsonyabb százalékban, felméréseink alapján a legalacsonyabb volt, akik azt mondták: igen, én jövőre kapok béremelést. Ez szerintem most változni fog, és ez egy helyes irány, úgyhogy az általános béremelkedés lesz a helyes irány azokban a szektorokban, ahol versenyképesek tudunk lenni” – ismertette Baja Sándor, a Randstad ügyvezetője.
A munkaadók egyik érdekképviselete attól tart, hogy lesz olyan cég, amelyik nem tudja kigazdálkodni jövőre a minimálbér, illetve a szakmunkás minimálbér emelését.
„Körülbelül 1100 milliárd forintot jelentene a versenyszférának ez a béremelés és ebből körülbelül 900 milliárd jutna az embereknek és körülbelül 150 milliárddal lenne beljebb, lenne gazdagabb a költségvetés, aki már eddig is elég sokat profitált a nagy béremelésekből, mi olyan megoldást javaslunk, ahol a költségvetés is hozzájárul a munkavállalók pluszbevételéhez” – mondta Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke.
Elemzők szerint havi nagyjából 10 ezer forintos nettó béremeléshez legalább 4 százalékpontos járulékcsökkentésre lenne szükség. Feltéve, hogy a megtakarított pénzt a cégek valóban átengedik a dolgozóiknak.
