2019 szeptemberében indulhat az új Nemzeti alaptanterv
Az alapvető készségek, kompetenciák fejlesztésével előzné meg az új Nemzeti alaptanterv, hogy évente 25 ezer funkcionális analfabéta kerüljön ki az iskolapadokból. Nemcsak a gyerekeknek, a pedagógusoknak is van még mit tanulniuk.
A legutóbbi PISA-teszt természettudományi feladatainak megoldására kért meg diákokat az egyik budapesti középiskolában Látótér című riportműsorunk. Ez a felmérés arra kíváncsi, hogy a tanulók tudják-e a gyakorlatban alkalmazni a tananyagot. A magyar diákok a PISA-teszteken rendre átlag alatti teljesítményt nyújtanak.
Pedig a gimnáziumi felvételi vizsgákon jórészt olyan feladatokat kell megoldaniuk a jelentkezőknek, mint amilyenek a PISA-tesztekben találhatók. A felvételi előkészítő tanfolyamokon a tanárok meg is izzadnak a diákok többségével.
„Kell nekik még fél év, hogy merjenek próbálkozni, és végiggondolni, hogyan számolunk területet, amikor a szobába akarunk venni valamit, vagy mennyi festék kell, amikor ki akarunk festeni. De nem ezt kéri az iskola sajnos. Dolgozatot írunk, »Ne gondolkozzál, gyorsan írd meg!« Nem kell az, hogy ő bármire önmaga rájöjjön. Készen megkapja, megtanulja, mondja vissza, utána pedig írja meg ezt a felvételit, amelyben azért elég kemény feladatok vannak" - vélekedett az Etalon School vezetője, Boronyák Enikő.
A magyar iskolarendszerre továbbra is a biflázás jellemző, nem pedig az alapkészségek fejlesztése – ismerte el a parlament szakbizottságában az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos, Csépe Valéria.
„Nagyon sok helyen komoly problémák vannak egyes tartalmi elemek életkori elhelyezésével, egymásra épülésével, kapcsolatrendszerével és a sokat emlegetett kompetenciák értelmezési problémáival, nem beszélve arról a kompetenciaelvárásról, amely új a 2012-eshez képest. Ez a digitális kompetenciáknak az a fajta beépítése, amely számítógép-használattól a digitális állampolgárságig terjed" – nyilatkozta Csépe Valéria.
Túl nagy a tananyag, és túl sok a lecke – ezt a bizottság egyik ellenzéki tagja hozta szóba a meghallgatáson.
„Komoly hatása van erre a Nemzeti alaptantervnek, ezért kérdezem önt, hogy a jövőre nézve milyen biztatást tud mondani az aggódó szülőknek, diákoknak, hogy a túlterheltségük csökken" – mondta a jobbikos Farkas Gergely.
„A diákok túlterheltsége úgy is csökken, hogyha élményt ad az a munka, amelyet az iskolában végeznek" – reagált a felelős miniszteri biztos.
A volt szocialista oktatási miniszter szerint az Orbán-kormány oktatáspolitikája megbukott.
„Szerintem azért van szükség miniszteri biztosra, mert a jelenlegi minisztérium nem képes a feladatait ellátni" – hangoztatta Hiller István.
Csépe Valéria hangsúlyozta, hogy a diákokat meg kell tanítani tanulni.
„Számos helyen az idegennyelv-tanítás az, hogy szótár plusz nyelvtan. Ezt, kérem, sem a Nat, sem a kerettanterv nem tudja megváltoztatni, hanem a pedagógiai gyakorlatok, a pedagógusok felkészítése" – mondta a miniszteri biztos.
Egyes szakemberek szerint a magyar közoktatás több mint huszonötezer funkcionális analfabétát termel évről évre.
