Négyből három ember túlélhetné, ha időben kapna megfelelő ellátást
Négy emberből három még élhetne, ha időben megkapta volna a megfelelő egészségügyi ellátást, csakhogy Magyarországon erre kevés esély van – erről beszéltek egy egészségügyi szakmai fórum előadói. Több orvosszakmai szervezet a hosszú várólisták, a forráshiány és az orvosok elvándorlása miatt azonnali lépéseket sürget.
A választáson induló pártok egészségpolitikáját értékelték egy budapesti szakmai konferencia résztvevői: a bajok forrását az alapellátás hiányosságaiban látják.
„Borsod-Abaúj-Zemplén megyében harmincöt üres praxis van, egy többszörös hátrányokkal küzdő megyéből érkeztem” – mondta Szegedi Judit, a Szövetség az Innovatív Alapellátásért alapító tagja.
Gilly Gyula egészségügyi közgazdász bizonytalannak nevezte az ágazat jövőjét, és azonnali segítséget várna a döntéshozóktól. Becslései szerint 500-600 milliárd forint hiányzik a rendszerből.
„A politikusok által irányított állam, amelyet mi tartunk fenn politikusostul, az emberektől beszedett pénzt közvetlenül úgy költi rájuk, hogy az oktatásra, az egészségügyre, az önbecsülésükre és a szégyenmentes életük társadalmi alapjainak a biztosítására fordítja. Minden egyéb a hobbicselekvés szintje, önmagában megkérdőjelezhető bármilyen más tevékenység, ha úgy költenek rá, hogy ezek a dolgok nincsenek rendben egy adott társadalomban. Ez a jelenlegi gazdasági mutatók mellett lehetséges, egyedül politikai prioritások kérdése” – fejtette ki a szakember.
Az egyik orvosszövetség elnöke hosszan sorolta azokat a változtatásokat, amelyek az orvosok és betegek életét is egyszerűbbé tenné.
„A háziorvosi adminisztrációt nyugodtan lehetne csökkenteni negyven százalékkal. A felesleges szakrendelőbe küldözgetést egyszerűen be kellene tiltani, a beteget kénytelenek vagyunk elküldeni a szakrendelőbe, ahol a nővér bekéri egy ablakon a papírjait, a másikon meg kiadja lepecsételve, és orvos nem látja, de ezért vesznek ki egy nap szabadságot, utaznak egy napot oda-vissza. Ez mindent ront: a tekintélyt, a megbecsülést, mindent” – fogalmazott Kollai Balázs, a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetségének elnöke.
Az Orbán-kormány által felszámolt egészségbiztosító korábbi főosztályvezetője úgy látja: az LMP, a Jobbik és a Párbeszéd programja hasznosítja leginkább a szakma javaslatait. Beszélt a magánegészségügy helyzetéről is.
„A magánegészségügyre költés 2016-ban 920 milliárd volt. Mi történt? Ha a feleségem beteg, eladom a házat, de valaki lássa el. Ez szándékos, hogy a tb-ből kiszorítják, az ellátórendszert ide terelik. A Semmelweis-terv, 2011: az orvosi létszámot szándékosan csökkentik le, mert a magánellátásra elég a kevesebb orvos, nem kell huszonnyolcezer” – mondta Ajtay András.
Az uniós országok közül Magyarországon különösen alacsony a várható élettartam, ráadásul országon belül is nagyok az eltérések. Átlagosan tizenhárom évvel élnek kevesebbet a szegényebb kistérségekben, mint a gazdagabb régiókban.
