NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvBelföld

Mindkét szerződő fél tudott a sukorói telekcsere visszásságáról

Mindkét szerződő fél tudott a telekcsere-szerződés visszásságáról – mondta el a Hír TV Rájátszás című műsorában Bártfai Beatrix, az MNV Zrt. jogi képviselője.

  • 2012. november 15., csütörtök 08:52
Vágólapra másolva!

Bártfai Beatrix leszögezte, hogy a polgári per iratanyagából az egyértelműen megállapítható, hogy mindkét szerződő fél tudott arról, hogy nem szükséges a terület nagy része az útberuházáshoz. Azt, hogy ennek tudatában ők miért sértettek mégis jogszabályt, azt a büntetőeljárásnak kell majd megállapítania.

Gyurcsány egyik utolsó intézkedésével tette kiemelt beruházássá Sukorót

November 7-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú döntésével elutasította Blumnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elleni keresetét. Blum azt próbálta elérni, hogy az alperes adjon ki nyilatkozatot, amelynek segítségével az ő tulajdonjogát bejegyeznék a sukorói ingatlanokra.

A szerződés érvénytelenségének kimondása és az eredeti állapot helyreállítása érdekében 2009 őszén Oszkó Péter, a szocialista Bajnai-kormány pénzügyminisztere polgári pert kezdeményezett. Az akkor még parlamenten kívüli LMP pedig feljelentést tett hivatali visszaélés miatt Gyurcsány Ferenc ellen, aki a szerződés megkötésekor miniszterelnök volt, és egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet. A volt kormányfőt a 2009 tavaszán indult büntetőeljárásban 2011 őszén meggyanúsították, ám 2012 nyarán megszüntették ellene az eljárást, másik öt személy ellen azonban vádat emeltek.

A polgári perben 2011 decemberében az elsőfokú bíróság megállapította a csereszerződés érvénytelenségét, és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását.

Az értékarányosság csak látszat volt

A sukorói telekcsere miatt indított büntetőpert január 7-étől tárgyalják a Szolnoki Törvényszéken. A Sukoró-ügy vádirata még október 16-án érkezett meg a Szolnoki Törvényszékre.

Másodfokon idén júniusban a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. Indoklása szerint a szerződő felek által leplezni kívánt cél az volt, hogy az állam nyilvános versenyeztetés nélkül juttassa a befektető tulajdonába a sukorói ingatlanokat. A szerződés során az elcserélt ingatlanok közti értékarányosság csak látszat volt, valójában több mint egymilliárd forintos a különbség a csereingatlanok között.

Victoria

Biztosan sokan ismerik ezt a sokszor emlegetett viccet, én sem először idézem föl. A tárgyalást követően a bíróság folyosóján kifújja magát a felperes és az alperes ügyvédje. Azt mondja egyik a másiknak: – Na látod…, győzött az igazság. A vesztes fél ügyvédje csak fáradtan legyint: – Nem baj, majd fellebbezünk – olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét.