A Fővárosi Törvényszékre több mint 300 kiemelt jelentőségű ügy érkezett tavaly. Egy-egy bíróra 15 jutott belőlük. Leterheltségük enyhítésére a törvényszék elnöke 41 per áthelyezését kérte az Országos Bírósági Hivatal elnökétől más, azonos hatáskörű vidéki bíróságra.
„Segítséget jelentett, mert ezek az ügyek kiemelt bonyolultságúak, nagy terjedelműek, sok esetben a nyomozati irat terjedelme több tízezer oldal, a vádlottak száma nagyon nagy, az idézendő tanúk száma jelentős – mondta a Fővárosi Törvényszék elnöke. – Ezeket az ügyeket a Fővárosi Törvényszék, a törvényi határidőn belül, időszerűen nem tudta volna kitűzni. Hiszen a tanácsok előtt folyamatban lévő ügyek száma ezt nem tette volna lehetővé” – közölte Fazekas Sándor.
Handó: Függetlenségüket nem lehet megkérdőjelezni
Az ügyek áthelyezését 2011 januárja óta engedi meg törvény. Kezdetben az Országos Igazságszolgáltatás Tanács elnökéé volt a döntés, ma pedig a jogutód Országos Bírósági Hivatal vezetőjéé. Az ügyáthelyezés jogát ma már az alkotmány is rögzíti, a legutóbbi módosítással került bele az alaptörvénybe. Ez az egyik pont, amelyet az Európai Bizottság elnöke kifogásolt az alaptörvény-módosításban múlt pénteken. José Manuel Barroso levelét az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem kommentálta.
„Az a mögöttes gondolat, amelyre vagy nyíltan, vagy burkoltan célozni igyekeznek az intézményt támadók, nevezetesen, hogy a bírói függetlenséget vonják kétségbe – mondta Handó Tünde. – Ki kell, hogy jelentsem, hogy a bírói függetlenség nem földrajzi helyhez kötődik, az ország valamennyi bírója, ítélkezzék akár Békéscsabán, akár Kőszegen, akár itt a fővárosban, ugyanúgy kötelezettségei vannak, az ő pártatlanságukat, befolyásolástól való mentességüket, a függetlenségüket nem lehet megkérdőjelezni” – tette hozzá.
Handó Tündét az ügyáthelyezés gyakorlatáról jövő héten hallgatja meg az Alkotmánybíróság. A testülethez Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes védője fordult, miután a BKV korrupciós ügyeinek tárgyalását Handó Tünde a Fővárosi Törvényszékről a Kecskeméti Törvényszékre helyezte át.
Mély nyomot hagyott Zuschlag János
A bírósági ügyek áthelyezése szóba került a parlament alkotmányügyi bizottságában is. A testület azokról a törvénymódosításokról tárgyalt, amelyekre az alaptörvény módosítása miatt van szükség. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a jövőben csak sarkalatos, azaz kétharmados törvényben meghatározott ügycsoportok esetében jelölheti ki az eljáró bíróságot, egyedi ügyekben nem. A vitában az igazságügyi államtitkár is úgy érvelt, hogy a bírói függetlenség nem a bíróság székhelyétől függ.
„Biztosan az a bajom, hogy én ilyen vidéki gyerek vagyok, miskolci vagyok, és nem tudom elképzelni azt, hogy a vidéki bíróságok, azok pártatlanul, bocsánat, pártosan fognak eljárni, szemben a budapesti bíróságokkal, amelyek pártatlanul járnak el – mondta Répássy Róbert. – De ha meg nem ez a problémájuk, akkor pedig érdemes lenne csiszolgatni ezt az érvelést. Nyilván mély nyomot hagyott önökben, hogy Zuschlag Jánost, egykori képviselőtársukat egy vidéki bíróság, elég súlyos bűncselekmény miatt, súlyos büntetésre ítélte. Azóta félnek a vidéki bíróságoktól, jobban szeretnék, ha Budapesten tárgyalnák az összes szocialista politikus elleni ügyet” – mondta az igazságügyi államtitkár.
A szocialisták szakpolitikusa szerint egyszerűbb lenne, ha a kormányoldal bevezetné a „politikai ügyek kategóriáját”.
