
Nem született olyan kormányzati döntés, hogy minden fejlesztési forrást elvennének a fővárostól. Ezt a Miniszterelnökség helyettes államtitkára közölte, miután az ellenzéki pártok már-már Tarlós–Lázár háborút vizionáltak. Az Index adott hírt csütörtökön arról, hogy Lázár János az összes tervezett budapesti beruházást lehúzta a következő hétéves uniós fejlesztési listáról.
Egybeforrasztották a máskor egymással is vitatkozó ellenzéki pártokat azok az értesülések, miszerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós szabályokra hivatkozva leállíthat több fővárosi beruházást. Így mégsem jutna uniós forrás a hármas metró felújítására, a villamosbeszerzés folytatására, a kisföldalatti járműcseréjére, a kettes metró és a gödöllői HÉV vonalának összekötésére, valamint a négyes metró kelenföldi végállomásához tervezett P+R parkoló megépítésére.
Az LMP szakpolitikusai szerint hamis a Miniszterelnökség érvelése, miszerint a brüsszeli szabályok akadályozzák a budapesti projektek elindítását. „Az integrált közlekedési operatív program a legutóbbi ismert tervezet szerint nagyrészt kohéziós alap forrásaiból állna, és ezen belül igenis végre lehet hajtani az ország területén bárhol fejlesztéseket, a belső arányokat a kormány határozza meg. A magyar kormány felelős azért, hogy mire költünk és hol költünk” – véli Heltai László, az LMP szakszóvivője.
„Én úgy vélem, hogy Lázár János elküldte a selyemzsinórt a budapestieknek és Budapestnek, az meg ki fog derülni, hogy ezzel egyúttal elküldte-e a selyemzsinórt Tarlós Istvánnak is” – reagált Gy. Németh Erzsébet. A Demokratikus Koalíció szerint a minisztériumok tervbe vett vidékre költöztetése miatt maradnak el a beígért budapesti fejlesztések. Az Együtt–PM pedig egyenesen azt állítja, hogy a Fidesz hadat üzent a fővárosiaknak.
„Szeretnénk már előre is visszautasítani azt a vádat, hogy amikor a budapesti fejlesztésekért emelünk szót, ezzel kevésbé fontosnak tartanánk a vidék Magyarországának a felzárkóztatását, nincs erről szó. De ezek a fejlesztések, amik a budapesti tömegközlekedés kapcsán tervbe lettek véve, ezek olyan fejlesztések, amelyek az egész ország közös érdekét szolgálják” – mondta Karácsony Gergely, az Együtt–PM elnökségi tagja.
Az MSZP fővárosi frakcióvezetője ultimátumot adott Tarlós Istvánnak, Horváth Csaba szerint ugyanis a főpolgármester hetek óta hallgat a Budapest-ellenes kormányzati intézkedésekről. „Hat óra után mi Tarlós Istvánt nem tekintjük többet Budapest főpolgármesterének, ugyanis Budapest főpolgármesterének a budapestiek érdekeit kell képviselnie és nem a felé nyúló fideszes vezetői kezeket kell neki megtisztelnie és odajárulnia a kezekhez, hanem neki a budapestieket kell képviselnie. Azokat, akik őt megválasztották. Ha erre nem képes, nem alkalmas, akkor távozzon” – fogalmazott Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője.
Aránytalanságok alakultak ki a budapesti és a vidéki közlekedési fejlesztések között, a kormány ezért döntött úgy, hogy a fejlesztésre költhető uniós források egy részét átcsoportosítja Budapestről. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár a Hír TV Magyarország élőben című műsorában hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne garantálná a hármas metró fejlesztésének anyagi fedezetét.
– A kormány megfontolt döntéseket hoz, nem véletlenül döntött arról, hogy ezt a bank garanciát odateszi a hármas metró fejlesztése mögé. A gazdasági fejlődés többletjövedelmeket jelent minden egyes évben, többet, mint ami a korábbi években rendelkezésre állt – idén három százalék. Megteremti a lehetőségét annak, hogy ezt a különbséget, amit az Európai Uniós forráselosztási szabályok lehetővé tesznek, valamilyen szinten csökkentsük. Azt a kérdést nem fogjuk tudni teljes egészében feloldani, hogy Közép-Magyarországon, és ez nemcsak Budapestet jelenti, hanem Pest megyét is, kevesebb forrás fog rendelkezésre állni, mint amennyit fel szeretnénk használni – mondta Csepreghy Nándor.