NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvBelföld
„A cél a közrend, illetve a hajléktalanok védelme”

„A cél a közrend, illetve a hajléktalanok védelme”

Hétfőtől tilos közterületen élni. Az új jogszabály szerint akár elzárással is büntethetik azt, aki többszöri felszólítás ellenére is az utcán lakik. A kormány szerint a jogszabállyal megelőzhető, hogy a hajléktalanok télen kihűljenek közterületen vagy erdőben. A szociális ügyekért felelő államtitkár szerint a törvény célja a közrend, illetve a hajléktalanok védelme. Magyarországon a fedél nélküliek számára mintegy 19 ezer férőhely áll rendelkezésre, melyek fenntartására 9 milliárd forintot költenek. A törvény ellen tiltakozó civilek szerint azzal, ha eltüntetik az utcán élő embereket szem elől, még nem oldódik meg az az alapvető, probléma, hogy nincs megfelelő lakhatása több tízezer embernek.

Vágólapra másolva!

Az intézkedés két fajta védelmet jelent – mondta Fülöp Attila, szociális ügyekért felelős államtitkár a Hír TV Magyarország élőben című műsorában – a közrend, illetve maga a hajléktalan ember védelmét, mert ez a törvény a társadalomba való visszailleszkedést segíti elő. Télen a hideg miatt pedig maga az életben maradás is veszélynek van kitéve.

Fülöp Attila kifejtette, hogy a gyakorlatban ez mit jelent. A magyar ellátórendszernek több éves tapasztalata van a hajléktalanellátás terén, több száz szervezet van Magyarországon, amely ezzel foglalkozik – mutatott rá. Mától szankcionálható lesz az életvitelszerűen utcán élés. A hatóságok és a szociális munkások azon dolgoznak, hogy a hajléktalanok szállóra kerüljenek, ahol „olyan feltételekhez juthatnak, amit maguktól nem tud megteremteni, ez a törvény erre ösztönöz” – hangsúlyozta az államtitkár.

Fülöp Attila leszögezte: közös társadalmi ügyről van szó. A rendőr mellett tevékenykedik egy szociális munkás, aki megpróbál kapcsolatot kialakítani a hajléktalannal, hogy menjen be egy menedékhelyre.

Az életvitelszerűen utcán élő személy ellen mostantól kényszerintézkedés alkalmazható – mondta az államtitkár. A hatóságok háromszor szólítanak fel egy hajléktalant, hogyha ezt követően sem veszi igénybe az ellátórendszer nyújtotta lehetőségeket, akkor az a jogszabályban meghatározott következményekkel jár.

A politikus hangsúlyozta: az a cél, hogy a hajléktalanellátó-rendszer alkalmas legyen kezelni a problémát. Hozzátette: „a kormány mindig biztosít férőhelyet”.

Jelenleg 19 ezer férőhely van Magyarországon – ebben a nappali, az éjjeli, illetve az átmeneti szállás is benne van. Ezen felül a kormány létrehozott egy 300 millió forintos alapot a feltételek javítása érdekében – jelentette be az államtitkár.

Fülöp Attila elmondta, hogy a kormány 2018-ban 9,1 milliárd forintot biztosít hajléktalanellátásra, „ez az összeg pedig a jövőben is biztosított lesz”

„A kormány abban is segítséget akar nyújtani, hogy ezeket az embereket kivezesse a hajléktalanságból, és visszaintegrálja őket a társadalomba, illetve a munka világába, de legalább ugyanilyen fontos, az egészségügyi és a mentális rendbetétel”.

Fülöp Attila elmondta, egyelőre nem tudják felbecsülni, hány hajléktalan él Magyarországon.

Tekintse meg a teljes interjút: