„Magyarország - az Egyesült Államokkal ellentétben, amely már a legelején elhagyta a tárgyalásokat - sokáig harcolt, hogy pozitív irányba befolyásolja az elfogadás folyamatát, s csak akkor lépett ki, amikor nyilvánvalóvá vált igazi célja. Az elfogadás furcsa volt, végül az EU-ból 9 ország lépett ki, valamint Ausztrália, Chile és rengetegen még, várhatóan Brazília is ki fog lépni az egyezményből"– mondta az ENSZ migrációs csomagja kapcsán Bakondi György. „A befogadó országoknak kizárólag kötelességei, miközben a migránsoknak kizárólag jogai vannak felsorolva az ENSZ-paktumban" - hangsúlyozta.
„Bajorország a balkáni útvonal által leginkább sújtott terület, így Horst Seehofer a koalíciós kormány belügyminisztereként többször is próbálkozott már a kitoloncolások szigorításával, mindeddig hiába"– emlékeztetett a Hír TV-ben. A belbiztonsági szakértő szerint a politikai szélirány változását jelzi, hogy ezúttal a koalíciós partner CDU-ból is egyre többen támogatják a javaslatot. „A willkommenskulturból válságba vezetett Németország útja"– mondta Bakondi, a későbbiekben Svédországot is példaként említve. „Egyre inkább halhatóvá válik azon emberek hangja akik józanul gondolkodva szeretnék az illegális migrációt keretek közé szorítani és a bűnöző elemeket kiszúrni"– tette hozzá.
A migrációs nyomás 2015-höz képest valóban csökkent, mivel a nemzetállamok elkezdtek önállóan védekezni. Az EU továbbra is a befogadás kultúráját hangoztatta, míg az egyes államok nemzeti választásai abba az irányba mutattak, hogy a migrációt pártoló erők jelentős romlást mutattak.
Az emberek véleményt mondtak, a bizonyítvány amit a lakosság kiállított korántsem volt kedvező. Az emberek nemet mondtak a vegyes társadalmakra– mondta Bakondi György.
A spanyol kormányfő aki elsőnek épp Soros Györggyel tárgyalt, kormányalakítását követően most épp országa történetének legnagyobb migráns-hullámától szenved, vélekedett a belbiztonsági főtanácsadó. Mint folytatta: a bevándorlásellenes olasz kormány megalakulása 80%-os csökkenést eredményezett, a lehetetlennek beállított intézkedések igenis hatásosnak bizonyultak. „Hazánkba a főleg Horvátország és Szlovénia, valamint Románia irányába módosuló Balkáni útvonalról 540-en a román és ukrán szakaszon át jöttek, de még mindig 6000 fő igyekezett átjönni Szerbia felől illegálisan. Többségük járműveken elbújva, vonatokra kapaszkodva szökik át, ami tovább indokolja a határzár fenntartását” – emelte ki.
