A Nyugat című folyóiratról szokták mondai, hogy a magyar irodalomnak egy olyan bölcsője, amelyből minden kivirágzott, ami a XX. század első felének az irodalmába újat és jót hozott. Az, hogy miért ez vált agendává, az összefügg a második világháború utáni kultúrpolitikával, ami masszívan tartja magát mind a mai napig Bayer Zsolt közlése szerint. Az újságíró ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugaton kívül ott volt a Kelet Népe, a Válasz és a Napkelet, vagy is több kulturális ikon is kiemelkedett még a koraszakban.
Máthé Áron történész szerint onnan kell elindulni, hogy a magyar és az európai kultúra milyen forrásokból táplálkozik.
A XVIII. század vége óta a magyar irodalom „vigyázó szemeit Párizsra veti”, tehát az a szilárd meggyőződés, hogy Párizs a minden, hogy „ott kel fel a nap”, így ez tulajdonképpen a magyar kisebbrendű érzés forrásává válik, hiszen máshoz próbáljuk magunkat méricskélni és ez fut ki oda, hogy a XIX. század végére, a XX. század elejére kiemelkedik ez a fajta irányzat, ami azt mondja, tovább kell lépni azon, ami mi voltunk – mutatott rá.
Bayer Zsolt megjegyezte a magyar szellemi elit sohasem volt annyira frankofón mint akár a román, vagy akár a lengyel.
Trombitás Kristóf műsorvezető felvetésére, hogy a XX. század elején kezdte el bontogatni a politikai szárnyait a szabadkőművesség, Máthé Áron kifejtette, az angolszász és a francia szabadkőműves páholyok közül a francia az enciklopédisták óta beállt egy, a társadalmat megváltoztató, erőszakos irányba és úgy tűnik, hogy Magyarországon is ez az irányzat nyert teret.
A századelő a kezdete a teljes magyar meghasonlásnak – ezt hittel hiszi Bayer Zsolt. Hozzátette: Köztudomású, hogy Ady Endre szabadkőműves volt, azt viszont kevesen tudják, hogy Kosztolányi Dezső is, aki Ady egyik legnagyobb ellenlábasa volt. De szintén szabadkőműves volt Ravasz László református püspök is.
A meghasonlás része, hogy sokan valamiféle világmegváltást látnak ebben a mozgalomban, belépnek, majd rájönnek egy csomó dologra és otthagyják – fűzte hozzá a publicista.
A 100 év Trianonból kiderül az is, hogy miért lépett ki a szabadkőműves mozgalomból Ravasz László, valamint az is, hogy kiknek volt a foglya élete végéig Ady Endre.
A teljes adás:
HírTV
