Hazánkban az elmúlt időszakban számos, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságról számoltak be a lapok. A több esetben kiskorúak ellen elkövetett életellenes cselekedetek kapcsán rendre felmerül az igény különböző fórumokon a halálbüntetés visszaállítására. A büntetési formával kapcsolatban lapunk megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki elmondta, bár a társadalmi és politikai közbeszédben időről időre felmerül a kérdés – elsősorban a társadalom erkölcsét és igazságérzetét jogosan és mélyen sértő bűncselekményekkel összefüggésben –, így kizárni nem lehet teljesen egy, a világ több demokráciájában működő büntetőjogi intézmény alkalmazását.
A halálbüntetés visszavezetése jogilag létező akadályokba ütközik. Egyrészt Magyarország alaptörvénye, valamint hazánk nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei is tiltják ezt a büntetési formát. Másrészt a demokratikus jogállamiság elvei is a büntetési rendszer humánus megközelítését részesítik előnyben, ami azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatáson keresztül sem korlátozhatók korlátlanul az emberi jogok – emelte ki ifj. Lomnici, majd elmondta, mindezek alapján egy esetleges visszaállítás a Magyarország részvételével működő nemzetközi szervezetekkel (pl. EU) súlyos konfliktushoz vezetne, veszélyeztetve akár hazánk tagságát is. A halálbüntetést ugyanis tiltja a Magyarország által ratifikált Emberi jogok európai egyezménye (EJEE). A dokumentum ugyan eredetileg még elismerte a halálbüntetést, de egy 2002-ben elfogadott kiegészítés már a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére kötelezi az aláíró államokat.
Emellett pedig az Európai Unió Alapjogi chartája és az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 6. cikke is tiltja a büntetési forma visszavezetését.
Bár nem minősül jogszabálynak, de érdemes megemlíteni a 3/1990-es AB-határozatot, amelyben az Alkotmánybíróság részletesen értelmezte a halálbüntetés kérdését. A taláros testület érvelésében kifejtette, hogy az alkotmány által deklarált alapjogok lényeges tartalmának korlátozási tilalmát a – megszüntetést és ezzel egyidejűleg egy helyreállíthatatlan állapotot előidéző – halálbüntetés sérti, ezért alkotmányellenes – fejtette ki ifj. Lomnici.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: Pixabay
