Az elmúlt időszakban megszaporodtak az online csalások. Egyre többször találkozhatunk olyan esetekkel, amikor valaki egy rossz linkre kattint, vagy telefonos átverés áldozata lesz, és emiatt komoly összegeket veszít el. A probléma jelentőségét a kormányzat is elismerte. Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a másnapi kormányülésen kiemelten foglalkoznak a kiberbűnözés témájával, a szerdai kormányinfón pedig már el is hangzott a bejelentés.
„A kormányülésen rendhagyó, de indokolt módon a banki csalással napirenden kívül foglalkoztunk” – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette, hogy az elmúlt hetekben elszaporodtak azok a csalások, ahol ügyfelek banki adatait próbálják meg ellopni. Ezzel magánszemélyeknek több mint 8 milliárd forint kárt okoztak, amiből eddig másfél milliárd forintot sikerült visszaszerezni. Kiemelte, hogy ha egyszer valakit átvernek, utána nagyon nehéz visszaszerezni a pénzt.
A kormány információi szerint a csalások mögött gyakran ukrán szervezett bűnözői körök állnak. Gulyás elmondta, hogy a kormány meghallgatta a nemzetbiztonsági tanácsadók véleményét, és munkacsoportot hoztak létre a kiberbűnözés visszaszorítása érdekében. A kormány következő ülésén a munkacsoport által kialakított javaslatokat is meg fogják tárgyalni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban több mint 18 ezer sikeres banki csalást regisztráltak, amelyek összesen több mint 23 milliárd forintos kárt okoztak az ügyfeleknek. 2024 utolsó negyedévében több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a kibercsalók, ebből mintegy 2,5 milliárd forint bankkártyás, 5,7 milliárd forint pedig elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.
A jegybank adatai szerint a csalók leggyakrabban telefonon (44 százalék), SMS-ben (42 százalék) vagy e-mailben (42 százalék) keresik meg az áldozatokat. Sokan találkoznak csalókkal online piactereken, illetve hamis weboldalakon keresztül is. Bár a csalók nem válogatnak, az idősek különösen veszélyeztetettek, mivel minden negyedik online csalás áldozata nyugdíjas, akik gyakran a havi nyugdíjukat vagy életük során felhalmozott megtakarításaikat veszítik el. Az áldozatok többsége szégyelli a történteket, ezért sokan nem is jelentik a csalást a banknak vagy a hatóságoknak.
A jegybank pénzügyi tudatosságra edukálás céljából létrehozott Pénzügyi Navigátor oldala összegyűjtötte a főbb csalástípusokat:
- Adathalászat (phishing).
- Telefonos csalások: banki vagy rendőrségi munkatársnak adják ki magukat, és különféle ürügyekkel próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni.
- Hamis, lemásolt banki weboldalak: az áldozatok gyakran észre sem veszik, hogy nem a valódi oldalon járnak.
- Romantikus csalások: online ismerkedési oldalakon bizalmi kapcsolatot építenek ki, majd különböző indokokkal csalnak ki pénzt.
- Technikai támogatásnak álcázott csalások: hamis hibajelzésekkel ráveszik a felhasználókat, hogy telepítsenek szoftvert, vagy osszák meg eszközeikhez a hozzáférést.
- Online piacteres csalások: hamis hirdetésekkel, nem létező termékekkel csalnak ki pénzt.
- Hamis kuponos csalások: népszerű márkák nevében kínálnak nagy kedvezményeket, majd adathalász linkekre irányítják az áldozatokat.
- Átutalásos csalások: hamis számlákat vagy fizetési felszólításokat küldenek, gyakran közműszolgáltatók vagy hivatalos szervek nevében.
- Hamis befektetési ajánlatok: magas hozamokat ígérnek rövid idő alatt, gyakran hamis weboldalakon vagy közösségimédia-hirdetéseken keresztül.
- Az első vásárlással jóváhagyott ismétlődő levonások, melyek – bejelentés hiányában – akadálytalanul teljesülhetnek, így az ügyfelek számlájáról rendszeresen kisebb összegeket vonnak le.
- Bankkártyás visszaélések: megszerzik a bankkártyaadatokat, majd az áldozat tudta nélkül vásárolnak vagy pénzt emelnek le a számláról. A visszaélések száma és értéke folyamatosan nő.
- Közösségimédia-profilok átvétele, majd ezek felhasználása további csalásokhoz vagy adatlopáshoz.
A teljes cikka Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Shutterstock
