Kollár Kinga szakított a valósággal is: A Tisza Párt szerint lehetetlen félretenni – a banki adatok és az Eurostat viszont brutális megtakarításról beszélnek

Átverés az adatokkal: a Tisza Párt "284 ezres" tündérmeséje

Kollár Kinga, a Tisza Párt képviselője a fiatalok helyzetéről szóló vitában egy olyan statisztikai hivatkozással dolgozott, ami az adatok szándékos félreértelmezésére utal. A képviselő asszony szerint egy budapesti, teljes munkaidőben dolgozó fiatal mindössze nettó 284 ezer forintot visz haza.

Ez az állítás nem fedi a valóságot. Az általa hivatkozott K&H felmérés adatait úgy átlagolták, hogy beleszámították a bevétellel nem rendelkező végzős gimnazistákat is. Ezzel szemben a valós, aktív kereső fiatalok országos nettó átlagbére már akkor is 322 ezer forint volt, ami a fővárosban ennél jóval magasabb. A szerző szerint ez a szándékos számmisztika alapvetően kérdőjelezi meg a Tisza Párt gazdaságpolitikai kompetenciáját és hitelességét.

Demagógia a hűtőben: albérlet vagy normális élelmiszer?

A legélesebb kritika a képviselőnek azon állítását érte, miszerint a magyar fiatalnak ma döntenie kellene a „saját albérlet vagy a normális élelmiszer” között, miközben még a szülei „szimbolikus támogatása” is luxusnak számít. Ez a kijelentés nemcsak a józan ésszel, de a nemzetközi statisztikákkal is szembemegy.

A lakhatási képtelenség cáfola:

Az Eurostat ráadásul épp most tette közzé friss számait arról, hogy a fiataloknak hol mekkora hányada költi a rendelkezésére álló jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra: Magyarországon a 20 és 29 év közöttieknek 8,7 százaléka, ami minimálisan haladja meg az összes korosztály összesített országos átlagát (8,5 százalék). Az uniós átlag a 20–29 éveseknél 11 százalék, a bezzegbérlakásos Ausztriában 8,5 százalék, azaz szinte ugyanannyi, mint Magyarországon.

Görögországban (és Norvégiában) a fiatalok közel egyharmada költ lakhatásra 40 százaléknál többet, Hollandiában az egyötödük (a teljes népességen belül ott az átlag 7 százalék, azaz a fiatalok szignifikánsan rosszabb helyzetben vannak a többi korosztályhoz képest). Mernénk azt mondani, hogy a holland fiatalnak döntenie kell a saját albérlet vagy a normális élelmiszer között? Nemigen, mert félnénk, hogy kiröhögnének.

A kérdés: Ha a holland fiatal nem kényszerül az éhezés és az albérlet közötti döntésre, akkor miért pont a magyar fiatal igen? A külföldről fizetett tiszás szerző kijelentése pusztán szándékos, romboló szuggerálás, amelynek célja eltakarítani bármilyen áron a nemzeti érdekeket védő, demokratikusan megválasztott kormányt.

A bankok leleplezése: A Z generáció brutálisan megtakarít

Kollár Kinga azt is sulykolja, hogy egy huszonéves „megtakarítani meg biztosan nem fog” a gazdasági terhek miatt. Ezzel az állítással a Tisza Párt a magyar bankszektor teljes kutatási anyagát ássa alá.

A K&H és az Erste friss sajtóközleményei ugyanis egészen mást mutatnak:

• A Z Generáció Befektető: A bankok szerint a fiatalok minden más generációnál hamarabb és nagyobb arányban kezdenek el befektetni. Már 19 évesen elkötelezett felhasználói a fintech megoldásoknak.
• Megtakarítási Portfolio: A legnépszerűbb befektetési formák között szerepelnek a kriptovaluták (49%), a részvények és a befektetési alapok.
• Az összeg: A megtakarítással rendelkező és nem rendelkező fiatalokat is beleszámítva a korosztályban 669 ezer forintos átlagos megtakarítási összeg jön ki.

Konklúzió: A bankok nem kínálnának havi 10-20 ezer forintos befektetési konstrukciót a fiataloknak, ha tudnák, hogy „biztosan lehetetlen” félretenniük. A cikk a Tisza Párt kommunikációjában szándékos megtévesztést lát, aminek célja, hogy reménytelenséget sugározzon, és a fiatalokat politikai célok felé terelje.

Forrás: Mandiner

Fotó: Kollár Kinga