A cikk emlékeztetett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa a napokban azzal került a címlapokra, hogy egy pártrendezvényen fegyvert viselt, ami miatt a rendőrség eljárást indított ellene.
A bukott vezérkari főnök közösségi oldalán jelentette be, hogy csütörtök reggel a rendőrök saját otthonában lefoglalták a fegyverét, valamint eljárás is indult ellene. Ruszin-Szendi Romulusz szerint nem követett el jogszabálysértést.
Csakhogy a Honvédelmi Minisztérium mást mond: a gyülekezési törvény és a rendezvénybiztonsági szabályok kifejezetten tiltják a fegyver jelenlétét tömegrendezvényen vagy nyilvános gyűlésen. Közleményükben hozzáteszik: Ruszin-Szendi Romuluszra fegyverviselési szempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más magyar civil állampolgárra. Mint volt katona, semmilyen jogalapja nincs annak, hogy fegyvert viseljen.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzésében a botrányól öt hírportál – a Telex, a HVG, a Magyar Hang, a 444 és a Propeller beszámolóit vette górcső alá.
- A Telex beszámolója Dezső András tollából már az elején azt a benyomást kelti, mintha a fegyverügy csupán a kormányközeli sajtó „agyszüleménye” lenne. A portál idézi a Tisza Párt válaszát, amely „aljas propaganda hazugságról” beszél, majd csak később ismeri el, hogy korábban Ruszin-Szendi maga is beismerte: valóban fegyvert hordott magánál.
- A HVG már a leadben félrevitte a hangsúlyt, amikor arra koncentrált, hogy Ruszin-Szendinek volt-e engedélye a fegyverre. A jogvita lényege azonban nem ez, hanem az, hogy gyülekezési jogot fegyverrel nem gyakorolhatott volna, erre engedélye bizonyosan nem volt. A felépítés is beszédes: nem a rendőrségi közleménnyel indítanak, hanem a politikus reakciójával, a rendőrség álláspontját csupán röviden említik, később.
- A Magyar Hang beszámolója szinte teljesen Magyar Péter Facebook-posztjára épül, és a portál elsődlegesen ennek hangütését veszi át. Már a bevezetőben Magyar szavaiból indul ki, és rögtön hozzák is a narratívát: a történteket „propagandának” minősítik.
- A 444 beszámolója szintén a politikusok közléseit helyezi előtérbe: előbb Magyar Pétert idézik, majd Ruszin-Szendi saját szavait, és csak mellékesen említik a rendőrségi közleményt. A politikus mentegetéséhez egy név nélküli forrást is felhasználnak, amely szerint a Tisza hónapok óta biztosít személyi védelmet számára, így nem volt oka fegyvert hordani. A hangsúly így a személyes narratíván van (Ruszin-Szendi a frontvonalban áll, ahol szüksége van védelemre), arról, hogy ezt eddig minden magyar politikus megoldotta oldalán logó kézilőfegyver nélkül a rendszerváltás óta a 444 is, a többi vizsgált portálhoz hasonlóan, hallgat.
A Propeller pedig azt hangsúlyozza, hogy Ruszin-Szendinek engedélye volt a fegyverre, és idézi a politikus védekezését, miszerint „semmilyen jogszabályt nem sértett meg”.
Az elemzés összefoglalója szerint a portálok beszámolóiból kirajzolódik, hogy az ellenzéki sajtó többsége nem a tényeket és a jogi környezetet helyezte a középpontba, hanem a politikai kommunikációs mezőben értelmezte az ügyet. A Telex ugyan részben ismertette a szabályozást, de relativizálta a történteket, míg a HVG, a Magyar Hang, a 444 és a Propeller a politikus vagy pártvezetői megszólalásokat emelték ki, háttérbe szorítva a rendőrségi álláspontot. Így az ellenzéki portálok olvasóihoz kevéssé juthatott el, hogy
az ügy jogi alapja nem az engedély megléte, hanem az, hogy fegyverrel nem lehetett volna részt venni egy nyilvános rendezvényen.
Az eset jól mutatja, miként tolódik el a fókusz a tényekről a politikai értelmezések felé az ügy kapcsán.
