„Okosban” megírt cikkek – Nagyon nagy melót tettek bele az ellenzéki portálok a Ruszin-Szendi-botrány tálalásába

A cikk emlékeztetett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa a napokban azzal került a címlapokra, hogy egy pártrendezvényen fegyvert viselt, ami miatt a rendőrség eljárást indított ellene.

A bukott vezérkari főnök közösségi oldalán jelentette be, hogy csütörtök reggel a rendőrök saját otthonában lefoglalták a fegyverét, valamint eljárás is indult ellene. Ruszin-Szendi Romulusz szerint nem követett el jogszabálysértést.

Csakhogy a Honvédelmi Minisztérium mást mond: a gyülekezési törvény és a rendezvénybiztonsági szabályok kifejezetten tiltják a fegyver jelenlétét tömegrendezvényen vagy nyilvános gyűlésen. Közleményükben hozzáteszik: Ruszin-Szendi Romuluszra fegyverviselési szempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más magyar civil állampolgárra. Mint volt katona, semmilyen jogalapja nincs annak, hogy fegyvert viseljen.

• A Telex beszámolója Dezső András tollából már az elején azt a benyomást kelti, mintha a fegyverügy csupán a kormányközeli sajtó „agyszüleménye” lenne. A portál idézi a Tisza Párt válaszát, amely „aljas propaganda hazugságról” beszél, majd csak később ismeri el, hogy korábban Ruszin-Szendi maga is beismerte: valóban fegyvert hordott magánál.
• A HVG már a leadben félrevitte a hangsúlyt, amikor arra koncentrált, hogy Ruszin-Szendinek volt-e engedélye a fegyverre. A jogvita lényege azonban nem ez, hanem az, hogy gyülekezési jogot fegyverrel nem gyakorolhatott volna, erre engedélye bizonyosan nem volt. A felépítés is beszédes: nem a rendőrségi közleménnyel indítanak, hanem a politikus reakciójával, a rendőrség álláspontját csupán röviden említik, később.
• A Magyar Hang beszámolója szinte teljesen Magyar Péter Facebook-posztjára épül, és a portál elsődlegesen ennek hangütését veszi át. Már a bevezetőben Magyar szavaiból indul ki, és rögtön hozzák is a narratívát: a történteket „propagandának” minősítik.
• A 444 beszámolója szintén a politikusok közléseit helyezi előtérbe: előbb Magyar Pétert idézik, majd Ruszin-Szendi saját szavait, és csak mellékesen említik a rendőrségi közleményt. A politikus mentegetéséhez egy név nélküli forrást is felhasználnak, amely szerint a Tisza hónapok óta biztosít személyi védelmet számára, így nem volt oka fegyvert hordani. A hangsúly így a személyes narratíván van (Ruszin-Szendi a frontvonalban áll, ahol szüksége van védelemre), arról, hogy ezt eddig minden magyar politikus megoldotta oldalán logó kézilőfegyver nélkül a rendszerváltás óta a 444 is, a többi vizsgált portálhoz hasonlóan, hallgat.

  A Propeller pedig azt hangsúlyozza, hogy Ruszin-Szendinek engedélye volt a fegyverre, és idézi a politikus védekezését, miszerint „semmilyen jogszabályt nem sértett meg”.

Az elemzés összefoglalója szerint a portálok beszámolóiból kirajzolódik, hogy az ellenzéki sajtó többsége nem a tényeket és a jogi környezetet helyezte a középpontba, hanem a politikai kommunikációs mezőben értelmezte az ügyet. A Telex ugyan részben ismertette a szabályozást, de relativizálta a történteket, míg a HVG, a Magyar Hang, a 444 és a Propeller a politikus vagy pártvezetői megszólalásokat emelték ki, háttérbe szorítva a rendőrségi álláspontot. Így az ellenzéki portálok olvasóihoz kevéssé juthatott el, hogy

Az eset jól mutatja, miként tolódik el a fókusz a tényekről a politikai értelmezések felé az ügy kapcsán.