A hamis tömeg illúziója: miért van szüksége Magyar Péternek digitális bűvésztrükkökre?
Emlékeznek még a légi felvételre, amellyel a Tisza Párt azt próbálta bizonygatni, hogy többen voltak a Hősök terén, mint a Békemeneten? Nos, úgy tűnik, a kép többet takar, mint amit elsőre látunk. Egy MI Kutatóközpont részletes elemzése szerint a fotót mesterségesen nagyíthatták fel. Mai írásunk nemcsak a technikai részleteket mutatja be, hanem azt a kínos kérdést is felteszi: miért folyamodik valaki ilyen eszközökhöz, ha valóban erősnek hiszi magát?
A politika világában a tömeg ereje szimbolikus – és gyakran sorsdöntő – üzenettel bír. Nem csoda hát, hogy az október 23-i számháború egyik központi elemévé vált az a bizonyos légi felvétel, amellyel a Tisza Párt a saját rendezvényének elsöprő méretét igyekezett bizonyítani. Csakhogy – ahogy az egyre több bizonyíték mutatja – ez a kép valószínűleg közelebb áll a digitális bűvésztrükkhöz, mint a dokumentarista valósághoz.
A leleplezés anatómiája: amikor a MI látja a csalást
Egy MI Kutatóközpont részletes, többszintű elemzése most kíméletlen pontossággal tárja fel a gyanús jeleket, amelyek alapján a kép „nagy valószínűséggel digitálisan manipulált”!
Túl sima, túl egyforma: A tömeg textúrája abnormálisan homogén, ami ismétlődő mintázatokra, másolás-beillesztésre utal. (Mintha valaki Photoshopban klónozta volna a tömeget – csak nem elég ügyesen?)
Tökéletes vonalak: A tömeg szélei természetellenesen szabályosak, egyenesek. A valóságban a tömeg „szétfolyik”, organikus formákat vesz fel. Ez digitális „körbevágásra” vagy kitöltésre utal.
Ismétlődő minták ezrei: A frekvenciaanalízis 12-15 ezer (!) ismétlődő mintázatot talált – ez a digitális duplikáció iskolapéldája.
Fizikai képtelenség: A tömeg sűrűsége kilométereken át azonos marad, ami a valóságban lehetetlen. Ez a „tökéletes kiöntés” minta mesterséges beavatkozásra vall.
Felbontási anomáliák és „digitális ecset”: A tömeg egyes részei más felbontásúak, mint a környezet, és az egésznek olyan hatása van, mintha digitális ecsettel „festették” volna nagyobbra a területet.
Ezek a technikai bizonyítékok önmagukban is megdöbbentőek. De a józan ész számára a legfontosabb kérdés nem a hogyan, hanem a miért?
A kétségbeesés pszichológiája: miért van szükség az illúzióra?
Miért folyamodik egy magát erősnek és hitelesnek mutató politikai erő ilyen átlátszó (vagy legalábbis az MI számára átlátszó) trükkökhöz? A válasz valószínűleg a belső bizonytalanságban és a külső nyomásban keresendő.
A látszat mindenek felett: Magyar Péter politikai projektje a kezdetektől a lendület és a növekedés illúziójára épült. Miután a NER „zsíros állásaiból” távozni kényszerült, majd hátat fordított korábbi közegének és családjának is, számára a folyamatos siker látszatának fenntartása létkérdés. Ha kiderül, hogy a valós támogatottság (és a mozgósítási képesség) elmarad a várakozásoktól – ahogy azt a Békemenettel való összehasonlítás és a cellaadatok is mutatták –, az egész építmény összeomolhat. A hamisított kép tehát egy kétségbeesett kísérlet az illúzió fenntartására.
A gazdák meggyőzése: Ne feledjük a külső szálat sem. Azok a Soros-szervezetek és brüsszeli körök, amelyek Magyar Pétert támogatják, eredményeket akarnak látni a pénzükért cserébe. Egy látványos, nagy tömeget mutató (még ha hamisított) kép ezt a célt is szolgálhatja: azt üzenni a finanszírozóknak, hogy „érdemes belénk fektetni”.
Az erkölcsi iránytű hiánya?
Felmerül a kérdés: milyen ember az, aki ilyen eszközökhöz nyúl? Aki a családját lehallgatja, aki a múltját letagadja, akinek a pártja Brüsszelben másra szavaz és mást mond mint itthon – annak vajon egy kép manipulálása okoz-e lelkiismereti problémát? A józan ész azt sugallja, hogy a cél itt szentesíti az eszközt, még akkor is, ha az eszköz a nyílt hazugság.
Konklúzió: a király meztelen?
A manipulált tömegfotó leleplezése több mint egy kínos botrány. Ez egy szimbólum. Annak a szimbóluma, hogy a Tisza Párt által kínált kép – a megállíthatatlan erőről, a tiszta szándékról, az új alternatíváról – talán maga is csak egy ügyesen (vagy nem is annyira ügyesen) szerkesztett illúzió.
A józan ész vészharangja itt szól a leghangosabban: ha már a legalapvetőbb vizuális bizonyítékban sem bízhatunk meg, akkor hogyan hihetnénk el bármi mást? Itt az ideje, hogy kritikusabban szemléljük a látszatot, és a tényekre alapozva ítéljünk. Mert lehet, hogy a digitális bűvésztrükkök mögött a király valójában meztelen.
Záró bekezdés:
Mindezeken túl azonban a Tisza Párt szavazói számára talán a legkínosabb szembesülés nem is a digitálisan felpumpált tömeg leleplezése. Sokkal fájóbb lehet az a valóság, hogy pártjuk – az Európai Néppárt fegyelmezett tagjaként – Brüsszelben következetesen megszavazta mindazt, ami szöges ellentétben állhat a saját józan eszükkel vagy értékrendjükkel: a háború további finanszírozását, a migrációs paktumot és az LMBTQ-propaganda terjesztését célzó határozatokat. Ez nem véletlen, hiszen a Tisza Párt a brüsszeli elit projektje, amelynek nyílt célja a nemzeti érdekeket képviselő kormány megbuktatása, hogy helyére egy bábkormányt ültetve kiszolgálhassa a globális érdekeket – akár a magyar emberek rovására is. A hamisított fotó és a brüsszeli szavazások így ugyanannak a jelenségnek a két oldala: a látszat és a valóság közötti szakadéké, amely mögött nem a magyar érdek áll.
