

Egy új korszak kezdődött: újra vannak tehetős magyarok és nagy cégek, amelyek a vagyonukat nemzeti ügyek szolgálatába állítják – jelentette ki Orbán Viktor Gödöllőn. A miniszterelnök bejelentette, hogy Csányi Sándor 20 milliárd forintos adományát a kormány megduplázza, így összesen 40 milliárdból újulhat meg a Gödöllői Királyi Kastély.
Egy új korszak kezdődött: újra vannak tehetős magyarok és nagy cégek, amelyek a vagyonukat nemzeti ügyek szolgálatába állítják – jelentette ki Orbán Viktor Gödöllőn. A miniszterelnök bejelentette, hogy Csányi Sándor 20 milliárd forintos adományát a kormány megduplázza, így összesen 40 milliárdból újulhat meg a Gödöllői Királyi Kastély.
A Nemzet újjászületése: visszatért a mecénások kora
A miniszterelnök a gödöllői kastélyban tartott ünnepségen köszönetet mondott Csányi Sándornak, aki 20 milliárd forintos nagylelkű adományával példát mutatott a nemzet szolgálatáról. A kormány ehhez a kezdeményezéshez csatlakozva további 20 milliárd forintot biztosít, így egy 40 milliárdos tőkeinjekcióval kezdődhet meg az átfogó felújítás. Orbán Viktor szerint ez egy történelmi pillanat: a 20. század megrázkódtatásai után, amikor a nemzeti vagyont elvették, és a kastélyokban szovjet katonák laktak, Magyarország ismét olyan erős, hogy a 19. századhoz hasonlóan újra vannak mecénásai.
Több mint kő: miért nem luxus, hanem nemzeti kötelesség a múltunk megmentése
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a régi épületek felújítása nem luxuskiadás, hanem egy "mélyen meghúzódó népi ösztön" kielégítése. A leromlott állapotú műemlékek láttán "úgy érezzük, hogy méltatlanok vagyunk az elődeink örökségére". Az elmúlt 15 év nagyszabású felújításai, a Budavári Palotanegyedtől a vidéki templomokon át a határon túli kastélyokig, azt bizonyítják, hogy a magyar alkotó nép, amely méltó akar lenni a történelméhez. A kastélyok ráadásul nemcsak kiadást, hanem bevételt is termelnek: tavaly 2,5 millió látogatót fogadtak és 2,5 milliárd forint bevételt hoztak.
Míg Brüsszel a háborút finanszírozza, Magyarország a jövőt építi
Orbán Viktor éles kontrasztot vont a 2011-es, bizakodó európai helyzet és a mai, háború és gazdasági leállás jellemezte korszak között. "Sokkal rosszabb a helyzet az európai politikában, mint 2011-ben volt" – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a magyarok érdeke az, hogy "a békét megőrizzük és a magyarok pénzét ne Ukrajnába küldjük, hanem költsük a magyarokra". A gödöllői beruházás is ezt a filozófiát testesíti meg: míg Brüsszel elhibázott politikájával rombol, a magyar kormány a nemzeti összefogásra és a józan észre alapozva a magyar jövőt építi.
A várható ellenzéki kritika valószínűleg arról fog szólni, hogy nehéz időkben miért költünk pénzt egy régi kastélyra.
Ez a kérdés azonban a nemzet lényegének teljes félreértéséről tanúskodik. A Gödöllői Királyi Kastély felújítása ugyanis nem luxuskiadás, hanem befektetés. Befektetés a turizmusba, ami munkahelyeket teremt. Befektetés az építőiparba, ami magyar családokat tart el. És befektetés a nemzeti márkánkba, ami az egész országot vonzóbbá teszi.
De a számokon túl ez egy befektetés önmagunkba. Üzenet a gyermekeinknek és unokáinknak arról, hogy egy nagy múltú nemzet fiai vagyunk, és egy még nagyobb jövőt építünk. A nemzeti büszkeség és az önbecsülés látható megtestesülése. Míg az ellenzék rövid távú politikai haszonszerzésben gondolkodik, a kormány generációkban. A gödöllői kastély pedig nem a pénz elköltéséről szól, hanem egy örökség megteremtéséről.
Forrás: MTI