

Orbán Viktor kezdeményezésére október 23-án ismét Békemenet lesz. De mit jelent valójában százezrek fizikai jelenléte a digitális korban? Elemzésünk szerint a Békemenet nem csupán egy politikai tüntetés, hanem a konkrét, fizikai közösség (a polisz) válasza a testetlen, bürokratikus hálózatokban működő brüsszeli hatalomra.
Orbán Viktor kezdeményezésére október 23-án ismét Békemenet lesz. Sokan feltehetik a kérdést: mi értelme van egy utcai felvonulásnak a 21. században? A válasz messze túlmutat a napi politikán. A Békemenet nem csupán egy politikai tüntetés, hanem a konkrét, fizikai közösség – az antik görögök szavaival élve: a polisz – válasza a testetlen, bürokratikus hálózatokban működő brüsszeli hatalomra.
A hatalom két arca: a testetlen hálózat és a testet öltött közösség
A modern, brüsszeli típusú hatalomgyakorlás legfőbb jellemzője a testetlensége. Ez a hatalom nem egy konkrét téren, egy fizikai közösségben jelenik meg, hanem elvont szabályokban, jogi eljárásokban, pénzügyi mechanizmusokban és digitális kommunikációs csatornákon keresztül működik. Egy arctalan, bürokratikus hálózat, amelynek döntései távol, az emberek mindennapi valóságától születnek. Ezzel a fajta hatalommal szemben egy Facebook-poszt vagy egy online petíció hatástalan, hiszen ugyanabban a virtuális térben mozog.
Ezzel a testetlen hálózattal szemben áll a Békemenet, mint a testet öltött akarat. Százezrek fizikai jelenléte egy adott helyen és időben egy olyan ősi, elemi erőt képvisel, amit a modern technológia sem tud helyettesíteni. Ez a közösség látható, hallható és tapintható. Nem egy adathalmaz a szervereken, hanem emberek összessége, akik a jelenlétükkel hitelesítik a véleményüket. A Békemenet a politikai cselekvés visszahódítása a fizikai valóságba.
A szuverenitás, mint fizikai valóság
A Békemenet legfontosabb üzenete a szuverenitás. De mit jelent ez ebben a kontextusban? A brüsszeli hálózat a szuverenitást egy elavult, 19. századi fogalomnak tekinti, amit fel kell oldani egy nagyobb, "európai" egészben. A Békemenet ezzel szemben azt állítja, hogy a szuverenitás nem egy elvont jogi kategória, hanem egy élő, lélegző közösség önrendelkezési joga. Amikor százezrek vonulnak fel a nemzeti zászló alatt, akkor a szuverenitás elve fizikai testet ölt. Ez egy olyan vizuális és politikai tény, amit Brüsszel sem hagyhat figyelmen kívül.
A Békemenet tehát egy mély, politikai filozófiai üzenet is. Azt üzeni, hogy a valódi demokrácia nem merülhet ki a bürokratikus eljárásokban, hanem a polgárok aktív, fizikai részvételén alapul. Arra emlékezteti Brüsszelt és a világot, hogy a nemzeti közösségek léteznek, erősek, és a saját sorsukról maguk akarnak dönteni. Ez az a plusz, az a mélyebb jelentés, ami a Békemenetet a napi politikai események fölé emeli.
Olvassa el, mi a Békemenet valódi, történelmi és filozófiai tétje!