Két miniszter, egy üzenet: a magyar szabadságharc folytatódik Brüsszel és a hazai árulók ellen

Két miniszter, két különböző helyszín – Strasbourg és Washington –, mégis egyetlen, közös üzenet: a magyar történelem a szabadságért és a szuverenitásért vívott küzdelem története. Hankó Balázs 1956 örökségéről beszélt az Európa Tanácsban, Szijjártó Péter pedig a globális békemisszióról Amerikában. Publicisztikánk bemutatja, miért ugyanaz a harc a mai, mint az 1956-os.

A múlt, ami kötelez (Hankó Balázs Strasbourgban)

Strasbourgban, az Európa Tanács épületében Hankó Balázs egyértelművé tette: "Mi, magyarok a szabadság, a szuverenitás nemzete vagyunk." Az 1956-os forradalom nem egy elszigetelt esemény volt, hanem egy logikus lépés a tatárok és a törökök elleni harcok, valamint 1848 után. 1956-ban a kommunizmus kapott olyan sebet, amely végül a végét hozta el. Ahogy azt a történelmet értő, józanul gondolkodó olvasóink is látják, a miniszter üzenete a jelennek szólt. "1956-ban a kommunisták elárulták a szabadságot... Nincs ez másképp ma sem, hiszen vannak olyanok, akik a magyar nemzetet, a magyar szabadságot akarják elárulni, és teszik mindezt Brüsszel, a brüsszeli intézmények támogatásával." Hankó Balázs zseniálisan húzta meg a párhuzamot: a harc ma is ugyanaz. "A barikádnak két oldala van. (...) Mi a magyar nemzet (...) oldalán állunk, és nem Brüsszel oldalán."

A jelen harca (Szijjártó Péter Washingtonban)

És mi a mai harc lényege? A szuverenitás megvédése a háborús uszítással szemben. Szijjártó Péter Washingtonban fejtette ki, hogy Magyarország miért megy szembe a brüsszeli fősodorral: "Nem szállítunk fegyvert, nem küldünk pénzt Ukrajnába, s nyitva tartjuk a kommunikációs csatornákat". Ez az állhatatosság tette Magyarországot a béke egyetlen reményévé. A külügyminiszter leleplezte a brüsszeli képmutatást: a háborúpárti európai politikusok nem a békében érdekeltek, mert a háború elnyújtása "óriási gazdasági érdekeket" szolgál. Ezért támadják a béketeremtőket, mint Donald Trumpot, és ezért próbálják megfúrni a budapesti békecsúcsot.

A két harc találkozása

A két miniszteri nyilatkozat ugyanazt a magyar modellt írja le. A magyar kormány nem tesz mást, mint 1956 örökségét viszi tovább: a nemzeti szuverenitást védi a külső, idegen érdekekkel szemben. Legyen az a "kommunista árulás" vagy a mai "brüsszeli elvárásokat kiszolgáló" hazai ellenzék. A tét ugyanaz. Ahogy Hankó Balázs fogalmazott: "Ha szabadságunk van, mindenünk megvan. Ha nincs szabadságunk, semmink sincs." A budapesti békecsúcs és az 1956-os megemlékezés tehát ugyanarról szól: a magyarok kiállnak a béke és a szabadság mellett a birodalmi törekvésekkel szemben.

Olvassa el a tényfeltáró dossziénkat, amely pontról pontra bemutatja Magyar Péter hazugságainak hálóját!

Forrás: MTI