Kövér László az 1848-49-es szabadságharcról: egyfajta válasz lehetett a nyugat-európai országok kínlódására
A nem magyarnak született, de a magyar szabadságért a csatateret, a bitófát is vállaló aradi vértanúk áldozata jelzi, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején vonzó volt magyarnak lenni - mondta az Országgyűlés elnöke a nemzeti gyásznapon, hétfőn a Harcosok órája című online műsorban.
Kövér László arról beszélt: az aradi vértanúk mintegy fele nem magyar etnikumú ember volt, hanem örmény, horvát, szerb, német, és érdemes feltenni a kérdést, hogy miért vállalták ezek az emberek a bitófát is a magyar nemzet szabadságáért.
Meglátása szerint a magyar szabadságharc egyfajta válasz lehet a nyugat-európai országok kínlódására, reménytelen küzdelmeire az integráció terén, hogy nem sikerül magukhoz "idomítaniuk" az idegen kultúrával bejövő tömegeket. Abban a népben, amelyik befogad, kell, hogy legyen valami vonzó, valami, ami vonzóvá teszi a kultúráját, a mentalitását, a tartását azok számára, akik bejönnek.
Kövér László hozzátette: egyrészt gondolkodnunk kellene, hogy mi az, ami bennünket akkor ilyen vonzóvá tett, nehogy elveszítsük, másrészt büszkének is kell lennünk rá.
A házelnök a szabadságharc másik, ritkán emlegetett és napi aktualitással is bíró motívumaként említette, hogy amikor a Nyugat államaként bennünket lenéző osztrákok a csatatéren megalázó vereségeket szenvedtek tőlünk, akkor a császár elment "kvázi térden csoszogva", hogy "a lenézett, barbár, bunkó oroszok segítségét kérje", és csak a 170 ezer dzsidás segítségével tudtak bennünket katonailag térdre kényszeríteni.
A művelt Nyugat, amelyik most olyan finnyás, és "undorkodva néz a keleti diktatúrákra" és autoriter rendszerekre, "mindig, bármikor hajlandó volt bárkivel, az ördög öreganyjával is" szövetkezni, ha az érdekeit akarta érvényesíteni - fogalmazott.
Forrás: MTI
Fotó: képernyőfotó
