

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebookon vázolta fel az európai szuverén stratégia szükségességét, intellektuális vitára invitálva a közéletet. Az ellenzéki reakciók azonban ismét megmaradtak a leegyszerűsítő panelek szintjén. Cikkünkben – egyetemi tanszéki stílusban – megpróbáljuk lefordítani a bonyolult gondolatokat.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebookon vázolta fel az európai szuverén stratégia szükségességét, intellektuális vitára invitálva a közéletet. Az ellenzéki reakciók azonban ismét megmaradtak a leegyszerűsítő panelek szintjén. Cikkünkben – egyetemi tanszéki stílusban – megpróbáljuk lefordítani a bonyolult gondolatokat.
"A szuverenista stratégia alapjai" – Orbán Balázs intellektuális kihívása
A miniszterelnök politikai igazgatója legújabb bejegyzésében arról értekezett, hogy a multipoláris világrend kialakulásával Európának gyökeresen új, a saját érdekeit előtérbe helyező, proaktív stratégiára van szüksége a passzív sodródás helyett. A poszt olyan, a politikatudományban bevett, ám a napi politikai sárdobálásban ritkán használt kifejezéseket említett, mint a "stratégiai autonómia", a "konnektivitás" és a "hálózatelmélet". A cél egyértelműen egy magasabb szintű, a napi pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő vita elindítása volt.
A Megfejtés Kézikönyve az ellenzék számára: Mit Jelentenek a bonyolult szavak?
Úgy tűnik, az intellektuális kihívás túlságosan komplexnek bizonyult a hazai ellenzék számára, akik a posztra a szokásos "tolvajozzák az országot" és "diktatúra" panelekkel reagáltak. Segítségképpen, egyfajta szemináriumi segédletként, bontsuk le tehát elemeire, mit is jelenthettek a rejtélyes szavak. A "stratégiai autonómia" például, kedves ellenzéki barátaink, nem egy új autómárkát jelent, hanem azt a képességet, hogy egy ország vagy szövetség képes önállóan cselekedni anélkül, hogy külső hatalmak bábja lenne. Amikor Orbán Balázs a "konnektivitásról" ír, nem a laptop wificsatlakozására gondol, hanem a nemzetek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatrendszer tudatos építésére. Ezen komplex gondolatok leegyszerűsítése egy Facebook-komment szintjére intellektuális kapitulációval ér fel.
Konklúzió: A politika nem egy Facebook-csoport
Az eset tökéletesen rámutat a kormányzati és az ellenzéki politika közötti alapvető különbségre. Míg a kormányoldal egy nemzetközi szinten is értelmezhető, tudásalapú, stratégiai keretrendszerben gondolkodik, addig az ellenzék megrekedt a lájkokra és megosztásokra optimalizált, egyszerűsített jelszavak szintjén. Orbán Balázs posztja nem egy vita volt, hanem egy teszt. Egy teszt, ami ismét bebizonyította, hogy a valódi, mély politikai gondolkodás és a felszínes influenszerkedés között áthidalíthatatlan szakadék tátong.
Olvassa el, hogyan reagált az ellenzék a stratégiai gondolkodás kihívására!
Forrás: Orbán Balázs