

„Megígértük —> megcsináltuk.” – Orbán Viktor bejelentése a háromgyermekes édesanyák SZJA-mentességéről messze túlmutat egy egyszerű gazdasági intézkedésen. Ez egy filozófiai állásfoglalás. Mai elemzésünkben a józan ész és az univerzális erkölcs alapján mutatjuk be, miért a család és az idősek tisztelete a magyar nemzetstratégia középpontja, és miért ez az egyetlen logikus válasz a Nyugat demográfiai és morális válságára.
„Megígértük —> megcsináltuk.” Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése a háromgyermekes édesanyák teljes SZJA-mentességéről nem egy egyszerű gazdasági hír. Ez egy világnézeti állásfoglalás. Ez a döntés, szorosan összekapcsolódva a 13. (és tervezett 14.) havi nyugdíjjal, tökéletesen kirajzolja annak a magyar modellnek a körvonalait, amely a józan észre és az univerzális erkölcsre épít, szemben a Nyugatot fojtogató identitásválsággal.
1. A család: több mint pénz – A nemzet immunrendszere
A globalista fősodor és a baloldali "szakértők" a családtámogatásokat gyakran „pénzszórásnak”, „kiadásnak” vagy ideológiai alapon „diszkriminatívnak” bélyegzik (ahogy azt a Tisza Párt köreiben is hallhattuk).
Ez a gondolkodásmód téves. A józan ész azt diktálja, a család támogatása nem kiadás, hanem a legjobb létező befektetés.
Gazdasági befektetés: A gyermekvállalás támogatása (pl. SZJA-mentesség) a jövőbeli adófizetőkbe, a jövő gazdaságába való befektetés. Ez a fenntartható növekedés egyetlen valódi útja, szemben a migráció importálásának társadalmi robbanással fenyegető illúziójával.
Morális befektetés: Az az édesanya, aki három (vagy több) gyermeket nevel fel, többet tesz a nemzetért, mint bármelyik multinacionális cég vezérigazgatója. Azt, hogy ezt a felbecsülhetetlen értékű munkát a nemzet a lehető legmagasabb szinten (adómentesség) ismeri el, nem kegy, hanem kötelesség és a megbecsülés alapja.
Stratégiai befektetés: A család a nemzet immunrendszere. Ez az a közeg, ahol a kultúra, a nyelv, az értékrend és az identitás átöröklődik. Egy olyan világban, amely agresszíven próbálja eltörölni a nemzeti és a nemi identitásokat (LMBTQ-propaganda, gender-ideológia), az erős családok jelentik az egyetlen valódi védvonalat.
2. Az idősek tisztelete: a gyökerek, amelyek tartanak
A magyar modell másik pillére, amelyet a miniszterelnök posztja (a 13. havi nyugdíjra utalva) megerősít, az idősek tisztelete. A baloldali „szakértők” (mint Simonovits András) a nyugdíjrendszert „túl bőkezűnek” nevezik, és megszorításokat, adóemelést sürgetnek.
Ez a szemlélet szintén téves és erkölcstelen. A nyugdíj nem „segély”, hanem egy élet munkájával megszerzett jogosultság. A 13. havi nyugdíj (és a jövőbeli 14. havi) nem „bőkezűség”, hanem a gazdasági növekedés eredményeiből való méltányos részesedés és a megbecsülés kifejezése.
Konklúzió: a szövetség modellje
A háromgyermekes anyák SZJA-mentessége és az idősek megbecsülése (13. havi nyugdíj) ugyanannak a bölcs és humánus stratégiának a két oldala. Ez a generációk közötti szövetség modellje.
Ahogy egy fának szüksége van az őt tápláló gyökerekre (az idősek bölcsessége és múltja) és az erős törzsre (az aktív családok, akik a jelent viszik), hogy új hajtásokat (a gyermekek, a jövő) hozzon, úgy van szüksége a nemzetnek is erre a belső egyensúlyra.
Miközben Európa jelentős része a gyökértelenségben, az individualizmusban és az identitásválságban tévelyeg, a magyar modell a józan észre és az ezeréves tapasztalatra épít: a jövő záloga a család. A kormány bejelentése ennek a mélyen erkölcsös és stratégiailag kifizetődő útnak a megerősítése.
Fotó: Koszticsák Szilárd