Görög Márta, a Tisza-kormány igazságügyi minisztere nemrég még annak a Magyar Jogász Egyletnek volt az elnökségi tagja, amely az eddigi Alaptörvényt méltatta.
„A Magyar Jogászgyűlés üdvözli, hogy a magyar jogrendszer az elmúlt tíz évben megújult” – ez olvasható még a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Jogászgyűlés 2021-es közös állásfoglalásában. Néhány évvel ezelőtt még így dicsérték a 2010 utáni jogalkotás és a 2011-es Alaptörvény magas szakmai színvonalát. Az egylet az új igazságügyi miniszter hivatalba lépésekor még gratulált is Görög Márta új munkájához.
Az újdonsült miniszterelnök azonban már a választási győzelmük másnapján az Alaptörvény módosítását lengette be, sógora pedig nem is tétlenkedett, és benyújtotta a a Lex Orbán néven elhíresült módosító indítványát, ami többek között a kormányfő mandátumát a jövőben két ciklusra, tehát összesen 8 évre maximalizálná.
A visszamenőleges alkotmánymódosításról az igazságügyi miniszter véleményét is szerettük volna megtudni, de Görög Márta válaszadás helyett inkább a minisztérium épületébe menekült a kérdések elől. Pedig miniszter-jelölti meghallgatásán még a jogállamisági keretek betartását hangoztatta.
Az Alaptörvény-módosításról szerdán vitáztak a Parlamentben, a Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton azzal érvelt, hogy a módosítás nem csupán technikai korrekció, hanem állásfoglalás arról, milyen államot kívánnak építeni Magyarországon.
