Több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy a halálbrigád vezetője beismerje a romagyilkosságok elkövetését

A Mediaworks Hírcentrumának adott exkluzív interjúban elismerte a romagyilkosságok elsőrendű elítéltje, hogy ő és társai követték el a 2008–2009-ben történt brutális, az egész országot megrázó gyilkosságokat. Tizenhárom év tagadás után Kiss Árpád arról is beszélt, hogy további két társa is volt a brigádnak, ám ők a mai napig szabadlábon vannak. A börtönben láthatóan megtört férfi állítja, mindketten pénzzel és lőszerekkel segítették őket, ráadásul egyikük, akinél Kiss szerint még a felbujtás is megállhat, korábban jobbikos önkormányzati tisztségig jutott. Az ügyben új nyomozás is indult, abban pedig a nyomozók az utóbbi férfi jobbikos kapcsolatai után érdeklődtek – fogalmazott Kiss Árpád.

  • 2022. augusztus 31., szerda 10:11
Vágólapra másolva!

Az üggyel kapcsolatban híradónk Borbély Zoltán ügyvédet kérdezte

A Kozma utcai börtönben készített interjút a Mediaworks Hírcentruma Kiss Árpáddal, a romagyilkosságok elsőrendű elítéltjével.

A jogerős verdikt szerint Kiss volt annak a kivégzőosztagnak a vezetője, amelynek a tagjainak a lelkén hat ember élete szárad.

A halálbrigád 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön és augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ott felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négy és fél éves kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől. Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején történt, hat ember halálával végződött cigánygyilkosságok miatt 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, idén augusztus 20-án szabadult Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.

Kiss Árpádot láthatóan megtörte az elmúlt, börtönben eltöltött tizenhárom év, arcát az interjúhoz nem is vállalta, de teljes nevét közölhette Mediaworks Hírcentruma.

– Többször kértünk öntől interjút az elmúlt évek során, mi változott, miért döntött most úgy, hogy megszólal?

– Nincs különösebb oka, nem is számítottam erre a megkeresésre.

– Arra gondoltunk, mivel Csontos István néhány nappal ezelőtt szabadult, hátha ez önnek is ad egy olyan apropót, hogy felidézzen néhány dolgot.

– Nem igazán érdekel, hogy mi van Csontossal.

– Pedig korábban úgy nyilatkozott róla, hogy szerepe nem csak abból állt, hogy sofőr volt. Ebből sokan arra következtettek, hogy a gyilkosságokban is benne lehetett.

– Arra utaltam vele kapcsolatban, hogy a vallomásaiban hazudott rólunk, ebben látom a problémát. Ő az utolsó két gyilkosságnál sofőrként vett részt, ennyi volt a szerepe. Azokban viszont tevékenyen részt vett, mindenről tudott, be volt avatva a tervezésbe.

– Ezt a tervezést miképpen képzeljük el?

– Ezt nem szeretném kifejteni, de egy kicsit túl volt misztifikálva ez a történet.

– Miért, a valóságban hogyan történt?

– Enyém volt a gépjármű, amivel a helyszínekre mentünk, az azzal való lebukást kellett elkerülni, az útvonalat gondosan megterveztük, hogy merre fogunk menni, szóval részemről ez nem tűnt bonyolultnak, de a többiek nevében nem szeretnék nyilatkozni.

– Néhány évvel ezelőtt újraindították a nyomozást a romagyilkosságok ügyében, mivel a rendőrség kereste a megbízókat és a további elkövetőket. Az eljárásban önt is meghallgatták. Mire volt kíváncsi a hatóság?

– Beszéltem nekik két további elkövetőről, de a nyomozás nem vezetett eredményre, pedig részletesen beszámoltam az ő szerepükről. A nyomozást egyébként megelőzte egy titkosszolgálati felderítés, ők megbizonyosodtak arról, hogy nem a levegőbe beszéltem. Utána folytatott nyílt eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

– Mit lehet tudni arról a két társukról, akiket megnevezett?

– Egyikük a Jobbikban önkormányzati tisztségig jutott, tudomásom szerint őt tanúként hallgatták meg korábban az ügyben. Nála a felbujtás merülhetett fel és az anyagi szponzoráció. Tippadó szerepe is volt. Őt a bűntársaim évtizedek óta ismerik. A másikuk szintén anyagi támogatást nyújtott, és lőszereket szállított nekünk. Ő az egyik legfontosabb kapcsolata volt Petőnek (Pető Zsolt harmadrendű elítélt – a szerk.), ráadásul fegyverboltban dolgozott, de úgy tudom, még csak tanúként sem hallgatták meg. Én azt gondolom, hogy minden lehetséges információt átadtam a nyomozóknak, a többi nem rajtam múlt. Összesen tehát hatan vettünk részt a romák elleni támadássorozat tervezésében és végrehajtásában. Négyünket felelősségre vontak, az előbb említett két személy viszont mindent megúszott. Ez számomra megdöbbentő!

A teljes interjú IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Kiss Árpád a Fővárosi Ítélőtáblán, a másodfokú ítélet kihirdetése előtt, 2015 májusában. Fotó: Mohai Balázs/MTI