

Trianonban 100 évvel ezelőtt árvaházzá lett a Szent Korona országa. Bár a sírját megásták, a nemzetet nem tudták eltemetni. Magyarország egy szempillantás alatt vált kuriózummá, önmagával határossá. A trianoni békediktátum alapvetően 3 fő okra vezethető vissza: népességvesztés majd bevándorlás, nemzetellenes szellemi, gazdasági és politikai térfoglalás, valamint a vezetésre hivatott elit tétlensége a döntő pillanatokban. Nem mintha a mostani Európai Uniót látnánk? Nyugat-Európa most éli saját Trianonját? Beigazolódni látszanak Apponyi gróf szavai, miszerint ott leszünk Magyarország sírásóinak temetésén?
Erről beszélgettek Civil kör című műsorunk vendégei, Máthé Áron történész, Kovács István jogász, Szakács Árpád újságíró, Pesty László dokumentumfilmes és a műsorvezető Szabó Anett.
„Mindenképpen érdemes egy kicsit hátra menni, a hátterét megnézni, mi volt az első világháború végén, mi volt a mérleg. Ha a mérleget nézzük, akkor láthatjuk pontosan, hogy ezt a mérleget már előre meghatározták, előre eltervezték.”
- jegyezte meg Szakács Árpád újságíró.
„Mi volt az oka annak, hogy gyakorlatilag hiábavalóak maradtak Apponyi gróf érvei?”
- tette fel a kérdést a műsorvezető Szabó Anett.
Pesty László dokumentumfilmes, producer elmondta, hogy véleménye szerint miért egyértelmű, hogy szóba sem jöhet a békeszerződés kifejezés és miért említhető békediktátumként a trianoni szerződés.
„Itt nemzetközi érdekek voltak végső soron, amelyek eldöntötték azt, hogy mik lesznek az új határok, tekintet nélkül mindenfajta földrajzi, kulturális, szociológiai, gazdasági érdekre. Nem kell azt elhallgatni, sőt, nekünk igenis vernünk kell a mellünket, hogy mi voltunk itt a legnagyobb vesztesek. Azt kérdezted, mi volt Magyarország bűne? – fordult Szabó Anetthez Kovács István. Nagyon nehéz megválaszolni ezt a kérdést.”
- mondta Kovács István jogász, majd folytatta.
„Az, ami mindig volt. (...) Valahogy minket soha nem szerettek.”
A trianoni békediktátum létrejötte kapcsán Máthé Áron történész úgy vélekedik, hogy nagyon leegyszerűsítve az akkor helyzetet, az egyes országok vezetőinek:
„Valamit kellett mondani és ugye Magyarország volt a leggyengébb láncszem.”
Hír TV


