

A Front – Robert C. Castellel című műsor legújabb adásában a biztonságpolitikai tanácsadó szerint a Budapestre tervezett Trump–Putyin-találkozó a magyar diplomácia hosszú távú pozícionálásának eredménye, és önmagában is jelentősége van – a sikeressége pedig meghatározza, miként rögzül a nemzetközi köztudatban. Castel az ukrajnai front őszi-téli kilátásairól, a NATO belső feszültségeiről, a közel-keleti tűzszünet törékenységéről és a venezuelai helyzetről is beszélt.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján érhető el.
Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint az, hogy Magyarország adhat helyet egy ilyen jelentőségű találkozónak, önmagában is diplomáciai áttörés. „Egy dolog lehet véletlen, kettő már nem” – fogalmazott, utalva arra, hogy a sarm es-sejki és a budapesti békekezdeményezés már mintázatot jelez. Hozzátette: ez a magyar külpolitika hosszú távú pozícionálásának, a keleti nyitás következetes folytatásának a bizonyítéka. A szakértő szerint Magyarország helyzete egyedülálló Európában, hiszen képes párbeszédet fenntartani mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal. Budapest ma egyfajta semleges, megbízható találkozóhely, amely alkalmas arra, hogy a világ nagyhatalmai nyugodt körülmények között tárgyaljanak – mondta. Castel úgy véli, hogy ez a magyar diplomácia súlyának és tekintélyének elismerése is a nemzetközi rendszerben.
A beszélgetésben szóba került Donald Trump és Volodimir Zelenszkij washingtoni találkozója is. Castel szerint az amerikai elnök Tomahawk-rakéták szállításáról tett bejelentése stratégiai üzenet volt Moszkvának, amely végül hozzájárult ahhoz, hogy újrainduljon a diplomáciai kommunikáció a két nagyhatalom között. Trump elnöknek sikerült felkeltenie Putyin figyelmét, és ezzel megágyazni a budapesti békecsúcshoz vezető folyamatnak – fogalmazott. A biztonságpolitikai szakértő az ukrajnai fronthelyzetet is elemezte. Mint mondta, az őszi időjárás és a sár nemcsak lelassítja, hanem alapvetően átalakítja a hadviselést. A mechanizált hadseregek mozgása korlátozott, a tüzérség statikusabbá válik, a logisztika pedig kulcskérdéssé lép elő. A háború most a logisztikai vonalakon dől el, nem a látványos frontáttöréseken – hangsúlyozta Castel.
Fotó: MW Archívum