Globál: Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének összeállítása nagy kihívás
Melyik ország mennyi pénzt kap 2021-től a közös európai forrásokból? Ezekben a hetekben dől el, hogy a britek kilépése után csökkentett közös költségvetésből mennyi pénz jut Magyarországnak. A tét a 2021-2027 közötti költségvetés irányszámainak kialakítása. A nettó befizető, és a befizetésüknél többet visszakapó országok is igyekeznek jó pozíciókat kiharcolni a következő hetekben. Döntést kell ugyanis hozni ebben a zsebbevágó kérdésben, hogy az egyébként is gyengébben teljesítő európai gazdaságot ne hátráltassa az elhúzódó vita. Mit tehet Magyarország, kik lehetnek a szövetségeseink és teret kapnak-e azok a felvetések, miszerint a költségvetést akár szankcionálásra is lehet használni? A Hír TV Globál című műsorának Szabó Dávid József, külpolitikai szakértő volt a vendége.
Tisztességes alapokra kell helyezni az új uniós keretköltségvetést, mert az a szegényebb országok felől a gazdagok felé csoportosítja át a pénzeket - jelentette ki Orbán Viktor, miután a múlt héten az Európai Tanács elnökével tárgyalt. Charles Michel nyilatkozatai ugyanakkor azt sejtetik, hogy gyorsan próbálja elsimítani a konfliktusokat és igyekszik minél hamarabb tető alá hozni a megállapodást,
ezért tárgyal minden tagállam vezetőjével külön-külön. Mindez azonban nem egyszerű - tekintve, hogy az Orbán Viktor által említett igazságtalan költségvetési forráselosztásról nem csak a magyar kormány panaszkodik, hanem általában azok az országok, amelyeknek a következő hétéves költségvetési ciklusban forráscsökkenéssel kell számolniuk.
A tanácsi elnök február 20-ra hívott össze rendkívüli uniós csúcsot, amelyet teljes egészében a költségvetésnek szentel. Azt reméli a tárgyalásoktól, hogy a tagállamok jelentősen közelíteni tudják nézőpontjaikat. A magyar miniszterelnök ezen a héten hétfőn Angela Merkellel tárgyalt, Berlinben is szóba került a költségvetés. Orbán Viktor optimistán nyilatkozott.
Bár messziről indulunk és máshonnan nézzük a kérdést, biztos vagyok benne, hogy a végén találunk olyan megállapodási lehetőséget, amely mindenkinek jó lesz majd. Igaz, ez nem holnap lesz, hanem időt vesz majd igénybe.
- utalt a magyar kormányfő a fennállóvitára.
A német kancellár az EU következő hétéves költségvetésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy a két ország eltérő helyzetben van, hiszen Németország befizető, Magyarország pedig a büdzsé forrásainak haszonélvezője. Merkel egy héttel korábban arról beszélt, a nettó befizető országok szorosan együttműködnek, hogy a költségvetéssel kapcsolatos érdekeiket érvényesítsék.
A brexit, vagyis a brit uniós kilépés negatívan hat a megszokott költségvetési környezetre, amely után a hétéves büdzsét új alapokra kell helyezni. Nagy-Britannia volt ugyanis a legnagyobb nettó befizető. London a megállapodás szerint idén még kifizeti a január 31-ig rá eső részt, mintegy egymilliárd eurót. 2021-től azonban évi csaknem 15 milliárd euró fog hiányozni a közösség pénztárcájából.És akkor nem beszéltünk még az Európai Bizottság ambiciózus terveiről, amelyek hatalmas költségvetési erőforrásokat igényelnek. Ilyen például a klímavédelmi akcióterv, amelynek megvalósításához von der Leyen elnökasszony elképzelése szerint ezermilliárd euróra lenne szükség.
Ezen kívül a költségvetésbe épített szankcionálás témája sem került le a tárgyalóasztalról. Magyarországot ez a jogállamiságról folyó eljárás, valamint a bevándorlásellenes álláspont miatt érinti. Főként liberális és baloldali politikusok képviselik ugyanis azt az elképzelést, hogy amennyiben egy tagállam nem tesz eleget valamely uniós kötelezettségének, vagy vét a közösség szabályai ellen, akkor a költségvetési források megvonásával lehessen büntetni.
Rakjuk rendbe a számokat egy kicsit, annyit tudunk, hogy a jelenlegi költségvetés, ami most érvényben van ez valamivel többet takar mint 1000 milliárd eurót, ehhez képest azt írták az Európai Bizottságnál, hogy a bruttó nemzeti jövedelem 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasolnak, az Európai Parlament kiáll az 1,3 százalékért, ezt nyilván a kohéziós alapok barátai mondják ezeket a számokat és azok a tagországok, amelyek nettó befizetők ők pedig 1 százaléknál is kevesebbet tudnának elképzelni. Nekünk hogyan kell látnunk ezeket a számokat, tehát 1 milliárdhoz képest kevesebbről beszélgetünk vagy többről, esetleg ugyanannyiról csak más elosztásban? – kérdezte Gantner Barnabás, műsorvezető.
Ugye itt a tized százalékoknak tényleg jelentőségük van abból a szempontból, hogy a nettó befizetők 1 százalék alatti vagy maximum 1 százalékos javaslata és az Európai Parlament ambiciózus 1,3 százalékos javaslata között óriási különbségek vannak. Nagyjából az utóbbi, tehát az 1,3 százalékos költségvetési hozzájárulás nemzeti jövedelem arányosan, ez azt jelentené, hogy alig csökkenne a britek kilépése után a költségvetésnek a fő összege. Tehát ez a nagyjából 1000 milliárd eurós költségvetés ez nagyjából ezen a szinten megmaradna kisebb-nagyobb változtatásokkal, miközben a nettó befizetőknek az 1 százalék alatti javaslata az drasztikus, akár az Európai Unió költségvetése főszámait illetően akár 20-30 százalékos csökkenést is elő tud idézni és ennél sokkal erősebb visszaesést is azoknak az országok számára, akik alapvetően kedvezményezettjei a kohéziós és az agrárpolitikai forrásoknak
- mondta Szabó Dávid József, külpolitikai szakértő.
Hír TV
