A jogállamiság alapelveihez kötné Berlin az uniós forrásokat

A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék – írja a Bruxinfo. Az eddigieknél több és szigorúbb feltételhez kötné a támogatások kifizetését a német kormány felzárkóztatási politika jövőjéről szóló pozíciós dokumentuma.

A portál birtokába került, május 11-ei keltezésű anyag számottevő változtatásokat sugall és javasol az EU-n belüli gazdasági, társadalmi és földrajzi különbségek kiegyenlítésére hivatott politikában, és már a következő többéves pénzügyi keretről szóló vita kezdetét jelzi.

Ezzel először fordulhatna elő, hogy egyes országokra más és más szabályok vonatkoznak. Berlin szerint azért kell új megközelítéseket is górcső alá venni a források elosztása során, mert egyes régiók sokkal lassabban zárkóznak fel, mint ahogy korábban gondolták. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes tagállamok számára nehézséget okoz a számukra elkülönített tetemes összegek határidőre való felhasználása. Ezért úgy vélik, hogy a tagállami „pénzes borítékok” tartalmának meghatározásakor a jelenleginél jobban figyelembe kellene venni az országok abszorpciós képességét.

A dokumentumban emellett szerepel, hogy

• a fejlettebb régióknak olyan új kihívásokra is forrásokat kellene kapniuk, mint amilyen a menekültek integrációja és a demográfiai változások kezelése. Ennek elemzők szerint aligha fognak örülni a kohéziós források hagyományos célú felhasználását előnyben részesítő közép- és kelet-európai tagállamok;
• a bruttó hazai össztermék (gdp) átlagához képest meghatározott támogatási kategóriákat a kohéziós források lineáris elosztásának modelljével váltanák fel;
• a németek az uniós társfinanszírozás arányát is újra levinnék a gazdasági válság előtti szintre, és nem engednének ez alól kivételt. Mindez azt jelentené, hogy a tagállamoknak mélyebben a zsebükbe kellene nyúlniuk a projektek finanszírozásához, miközben a támogatás aggregát összege nem változna;
• Berlin az eddigi n+3-as szabály helyett visszaállítaná a régi, n+2-es pénzköltési szabályt is, tehát a tagállamoknak egy évvel kevesebb idő állna rendelkezésükre az adott évben odaítélt források lehívására;
• a kiadási plafon alatt egy megfelelő mértékű rugalmassági tartalékot hoznának létre az előre nem tervezett eseményekre – például migráció – adandó válaszként, ennek jegyében az egyes programokat a jelenleginél könnyebben és gyorsabban módosíthatnák;
• azt ugyanakkor a német kormány nem támogatja, hogy a kohéziós alapokon belül minimális kvótát határozzanak meg a pénzügyi eszközök számára.

Emellett kifogásolják, hogy az Európai Bizottság eddig alig használta a makrogazdasági feltételrendszert – tulajdonképpen csak egy alkalommal, amikor Magyarországnak 2012-ben majdnem felfüggesztették a kohéziós alapok egy részének kifizetését. Berlin szerint a bizottságnak a jövőben bátrabban kellene ehhez az eszközhöz nyúlnia a költségvetési szabályok ellen vétő tagállamokkal szemben.

Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottság közzé fog majd tenni egy dokumentumot, amelyben lehetőségként felvethetik, hogy 2020-tól jogállamisági és gazdasági feltételekhez kössék a kohéziós pénzeket – írja az MTI.

Mint Oettinger elmondta, a tagállami kormányokat tömörítő tanácsban „nincs mindenki meggyőződve a kohéziós alapok keretében finanszírozott programok mindegyikének gazdasági értelméről”. Hozzátette, elismeri, hogy politikailag érzékeny ügyről van szó, de a bizottság fel fog vázolni néhány opciót a kérdés kapcsán.

A szövetségi kormány állásfoglalása az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról címmel a gazdasági minisztériumban készült dokumentumról beszámolt a Der Spiegel című német hírmagazin is, hírportálján kiemelve, hogy „még a varsói és a budapesti kormány bírálóinak körében is vannak, akik kételkednek a felvetett javaslatok észszerűségében.”

Elmar Brok, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) európai parlamenti (EP-) képviselője elmondta, hogy ami a választói támogatottságot illeti, Lengyelországban „kisebbségi kormány” működik. A lengyelek 80 százaléka kiáll az EU mellett, alapértékeiért százezrek tüntetnek. „Nem szabad őket mind megbüntetni” – mondta az EP külügyi bizottságának korábbi elnöke.

Corina Cretu román uniós biztos, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja is óvott attól, hogy „büntetőeszközzé tegyék a kohéziós politikát”.

Elmar Brok rámutatott, hogy a kohéziós támogatásokról is rendelkező úgynevezett többéves pénzügyi keretről egyhangúlag kell dönteni, és nemigen valószínű, hogy Lengyelország és Magyarország arra szavazna, hogy a jövőben kevesebb pénzt kapjon – írta hírportálján a Der Spiegel.