Alaposan betett a kézműveseknek a „kínai korszak”
Egyre több népi mesterséget űző kisiparos hagy fel szakmájával. Termékeiket kiszorítják a piacról az olcsó, rosszabb minőségű tömegcikkek, ráadásul a kihaló szakmák művelői kormányzati segítségre sem igen számíthatnak. Az egyedi igényeket igyekeznek kiszolgálni, ám ebből nehéz megélni.
Openauer Péter kovácsmester 6 éves kora óta tanulja a szakmát. Több nagy kovácsműhelyben dolgozott Magyarországon és külföldön is. 15 éve vállalkozó. Az ózdi születésű férfi családjával Szegedre, majd Kapolcsra költözött. Azt mondja, mivel termékeire kicsi a piac, mindig újabb területeket kell keresnie.
Nem ennyire bizakodó Szabó Sándor. Az ózdi kisvállalkozó eredetileg szerkezetlakatosnak tanult, később lett cipész. 44 éve foglalkozik lábbelikkel. A szakmát Budapesten tanulta ki, sokáig dolgozott a fővárosban és külföldön. Azt mondja, amíg nem jöttek be az országba a kínai cipők, jó megélhetést biztosított neki a szakma. Ma már kulcsot is kell másolnia ahhoz, hogy ne kelljen bezárnia a boltot.
– Vidéken nagyon nagy a szegénység, jóformán csak a kínai cipőket veszik.
– És akkor önnek sincs utánpótlása. Hogyha ön itt bezárja a boltot, akkor…
– Nincs, de nem is javasolnám, mert mondom, tehát a cipőjavításból nem tud megélni. Az biztos, hogy nem. Tehát új cipőt meg ma már ki csinál? Hát még Pesten biztosan van ortopéd cipő képzés. Egyedül az kell, hogy legyen. De mint cipőjavító, olyan képzés biztos, hogy nincsen – fogalmazott a férfi.
„Jött ez a bizonyos kínai korszak – én így mondom ezt kicsit viccesen –, de ez alaposan betett a fazekasságnak, meg mindenféle kézműiparnak.”
A tömegtermékek a kézműveseket is kiszorították a piacról, mondja Gergya Zoltán miskolci fazekasmester. Ennek ellenére szerinte a fazekasság nem kihaló mesterség. Nehéz azonban piacot találni a termékekre, és kevés az olyan pályázat, amelybe a népi kultúrára épülő szakmák beilleszthetők.
„Egy fazekas a 24 órából 16-ot dolgozik. És akkor még utána van egy másik nagyon fontos dolog, ami sokkal nagyobb művészet, mint maga a fazekasság, a művészetet idézőjelbe mondom, mert nem vagyunk mi annyira nagy művészek, az eladás, az eladás művészete. Az egy külön műfaj, azt nem nagyon tanítják a fazekasoknak meg. Illetve van egy ilyen tantárgy a mai tanmenetben, hogy vállalkozásismeret, de az édeskevés. Az csak egy elmélet. Gyakorlatban ki kell számolni, hogy mennyi egy utazás mondjuk, ha elmegyek Balatonfelvidékre vásárba Miskolcról, hogy megéri-e, mit adok el, kinek, hogy, milyen áron” – jegyezte meg Gergye Zoltán
Márciusban Balogh Zoltán, akkori emberi erőforrás miniszter jelentette be, hogy a kormány idén ötmillió forintot szán a népművészet támogatására. A Csoóri Sándor Program a népművészeti előadók, néptánccsoportok, kórusok mellett ettől az évtől a tárgyalkotó művészeket is bevette a kedvezményezettek közé.
