Újraszabályozás: halakat is tenyészthetnek a termálvízben
Januártól a kormány újraszabályozta a termálvizek mezőgazdasági célú felhasználását. Így most már nem kötelező a kertészetek és az üvegházak fűtésére használt termálvíz visszasajtolása. Ha nem változott volna a szabályozás, akkor az előző, szocialista kormányzat rendelete alapján gyakorlatilag országszerte megszűnt volna a termálvizek felhasználása a mezőgazdaságban.
Az egyik szentesi kertészetet is be kellett volna zárni, ha a kormány nem változtat a mezőgazdasági célú termálvizek használatának szabályain. A 2010 előtti szocialista agrárvezetés ugyanis kötelezővé tette, hogy a felszínre hozott termálvizet a kihűlése után maradéktalanul vissza kell sajtolni a földbe. „A rendeletben szereplő határértékek nem voltak vállalhatóak. Ha elértük volna ezeknek a jogerőre emelkedését, akkor minden kutat gyakorlatilag be kellett volna zárni, ami a felszínre bocsátja ki a lefűtött termálvizet. Ezzel a rendelettel, ami most kijött, a felszíni elhelyezést támogatják, tehát a létesített vizes élőhelyek kiépítését” – nyilatkozta Bakó Dániel, a Bakó Kertészeti Kft. ügyvezető igazgatója.
Egy-egy visszasajtoló kút kiépítése 100-150 millió forintba kerül, amit a termelők képtelenek lettek volna megfizetni. Az új rendelet lehetőséget biztosít a használt termálvíz felszíni elhelyezésére. Szentesen a termelők így tovább használhatják a több mint harminc éve működő víztározójukat is. A kormány zöldség- és gyümölcstermesztési stratégiájának fontos része, hogy a termelők olcsó energiát tudjanak használni a kertészetekben, a fóliasátrak fűtésénél.
A rendeletmódosítás eredményeképp a termálvízből létesített tavakban a jövőben a haltenyészetek létrehozása is megengedett.
