NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvGazdaság

A tisztes vállalkozók létét fenyegetik az áfacsalók

Áfacsökkentést vagy a fordított áfa bevezetését szeretnék elérni a lisztpiac szereplői. Az áfacsalók ugyanis nemcsak a költségvetést rövidítik meg, hanem a malmokat is. Az adóhatóság idén fokozottan figyel az ágazatra.

  • 2014. március 23., vasárnap 12:09
Vágólapra másolva!

Ömlesztve, nagy tömegben szállítható, egyedileg be nem azonosítható termékek – ezek az áfacsalók célpontjai. Becslések szerint a lisztpiac negyedét érintheti a csalás. „Általában nem közvetlenül a malom szállítja a lisztet, hanem megveszi egy kereskedelmi kft., amely vagy egy hajléktalannak vagy egy nímandnak a nevén van. Az a kft. pedig, amelyik majd eladja ezt a lisztet a sütőipari vállalatnak, az áfát nem fizeti be” – magyarázza Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók Szövetségének elnöke.

Az áfacsalások nemcsak a költségvetést rövidítik meg, hanem a legális vállalkozások létét is veszélyeztetik. A csalók viszonylag könnyen értékesítik árujukat, mivel a kereskedelmi láncoknak viszonylag kevés lehetőségük van beszállítóik ellenőrzésére.

A gabonafeldolgozók szerint az egyik megoldást az áfacsökkentés jelenthetné 27 százalékról 5 százalékra. De az is segítene, ha a gabonapiachoz hasonlóan a lisztpiacon is bevezetnék a fordított áfát. „Ez nagyon sokat jelentett, mert a piac megtisztult. Az addigi kóklerek, akik azzal foglalkoztak, hogy feketén vásárolgattak, táskából, a föld szélén, eltűntek. Nem volt értelme ezzel foglalkozniuk. Most már sokkal tisztább a piac és sokkal egyértelműbben, tisztán működik” – mondta Lakatos Zoltán a Bruttó című műsornak.

A gabonafeldolgozók már az adóhatósággal is tárgyaltak, idén a NAV kiemelten figyel a malomiparra. Rendszeresek az ellenőrzések a közutakon is, elsősorban a román és a szlovák határszakaszon. A komoly csalókat azonban általában a revizorok buktatják le. „Például az is előfordult, hogy egy több tonnás szállítmányt egy negyedik emeleti lakásba címeztek, és raktára pedig egyáltalán nem volt a cégnek. Ez már elég alapos gyanúra ad okot. De az is előfordult, hogy tartozása volt a címzettnek, ilyen esetekben akár le lehet foglalni a szállítmányt is” – mondta Sárközi Alexandra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szóvivője.

A malomipari termékek gyártásával foglalkozó cégeknél 2008–2013 között több mint kétmilliárd forint adókülönbözetet tárt fel az adóhatóság, tavaly négy ellenőrzés zárult százmillió forintot meghaladó összegű nettó adókülönbözetet állapított meg.

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról