
Az Együtt–PM és az MSZP sem döntött még arról, hogy támogatják-e a kormány devizahiteleseket segítő törvényjavaslatát a parlamenti vitában. Az ellenzéki pártok szerint az adósmentés hosszú távú problémáit nem kezeli az előterjesztés. Az első jogszabálycsomagban az árfolyamrés kérdését és az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségét rendeznék a törvényhozók, a második csomagról pedig ősszel tárgyalnak majd. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahitelek végleges kivezetése az év végére történhet meg.
„Meggyőződésünk az, hogy ez a kormány által benyújtott törvénycsomag megint csak nem fogja megoldani a problémákat, ráadásul arról nem szól a törvénytervezet, hogy milyen módon fogják kártalanítani a devizahiteleseket” – közölte Szabó Tímea. Nem tetszik a kormány által pénteken az Országgyűlésnek benyújtott, devizahiteleseket segítő törvényjavaslat az ellenzéki pártoknak. Az Együtt–PM hétfőn dönt majd arról, megszavazzák-e az előterjesztést.
– Vissza kellene állítani a Bajnai-kormány alatt működő rendszert: a bajba jutott devizahiteleseknek két évig havi tízezer forintban kellene maximalizálni a törlesztőrészletét. Át kell alakítani a szociális bérlakásrendszert, tehát számos olyan javaslattal éltünk, ami azonnali megoldást kínálna. Nem gondoljuk azt, hogy ez a mostani törvényjavaslat ezt fogja szolgálni – véli az Együtt–PM társelnöke.
„Ez a probléma nem állna fenn, ha az elmúlt négy és fél évben olyan gazdaságpolitika lett volna ebben az országban, amely nem juttat ide több százezer embert” – mondja Korózs Lajos. Az MSZP pótcselekvésnek tartja a kormány devizahiteleseket segítő akcióit. „Egy olyan komplex csomagot fogunk támogatni, amely a deviza- és forinthiteleseket kihúzza a bajból. De idekívánkozik a következő mondat is: ha elfogadásra kerül – és feltételezem, a szocialisták ezt meg fogják szavazni, de hangsúlyozom, hétfőn alakítjuk ki a frakcióálláspontot – és ugyanez a kormányzati politika marad, ugyanez a gazdaságpolitika és ugyanez az árfolyampolitika marad, akkor ugyanebbe a problémába fognak belekerülni az emberek azok után, hogy most egyszerre megmentették őket. És mi van a következő hónapban?” – közölte az MSZP országgyűlési képviselője.
A pénteken benyújtott törvényjavaslat semmisnek nevezi az árfolyamrést. Helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell majd meghatározni. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a törvény hatályba lépése után a bankoknak először ezt kell kiszámolniuk. Kilencven napjuk lesz rá.
– Amelyik bank trükközött és a vételi meg eladási árfolyammal játszott, és ez alapján számolta ki az állampolgárnak, az ügyfélnek a törlesztőrészletét, annak most ezt újra kell számolni és rendezni kell azt a különbözetet, amit tisztességtelen módon számolt el az ügyfél felé – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Az elévülés időtartamát a hitelszerződés lejártától kell majd számítani. „Amikor az ügyfél az utolsó törlesztőrészletét kifizette, attól számítva öt évig lehet szerintem az elévülést számolni, tehát ebből a szempontból akinek még élő devizahitel-szerződése van, azt mind érinteni fogja a kormány törvényjavaslata, ennek a kérdésnek a rendezése” – tette hozzá a tárcavezető.
Trócsányi László igazságügy-miniszter korábban a távirati irodának azt mondta: a törvény elfogadása után nem számít percunamira, de igyekeztek olyan eljárási szabályokat bevezetni, hogy elkerüljék a tömeges jogvitákat a bankok és a hiteladósok között. Az Országos Bírósági Hivatal honlapján közben megjelent: a korábbi joggyakorlat alapján július 15-étől augusztus 20-ig a polgári ügyekben ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.