Drágulhatnak az élelmiszerek
A külföldi üzletláncok a vesztesei az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésének – ismerte el az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Az illetékes államtitkár nem tart drágulástól, szerinte a verseny nem engedi a többletterhek áthárítását a vevőkre. A Spar már bejelentette, hogy beruházások elhalasztására kényszerül. A nemzetgazdasági miniszter legújabb javaslata további átrendeződést hozhat a piacon. Varga Mihály 2018-tól megtiltaná a napi fogyasztási cikkek – kenyér, tej, hús – árusítását a két éven át veszteséges nagykereskedelmi cégeknek. És ugyancsak 2018-tól kitiltaná a diszkontokat és a szupermarketeket a világörökségi részének minősülő fővárosi területekről.
Élelmiszerlánc-felügyeleti díjat 2012 óta fizetnek a nagyobb termelők, feldolgozók és kereskedők. Eddig egységes volt a mértéke, az éves nettó árbevétel 0,1 százaléka. 2015-től a közteher sávos lesz, minél jobban megy egy vállalkozásnak, annál többet utal majd az államnak.
500 milliós bevétel alatt nem kell fizetni. 500 millió és 50 milliárd forint között a díj mértéke 0,1 százalék marad. E fölött viszont jelentősen emelkedik – 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal. A felső határ 300 milliárd forint, az a fölötti bevételnél a díj egységesen 6 százalék. „A terhelés nagyobb mennyisége várhatóan a nagyobb multinacionális cégeket és láncokat fogja érinteni” – mondta Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke.
Az egyik nemzetközi üzletlánc, a Spar magyarországi bevétele meghaladja a 300 milliárd forintot. „Közel harmincszoros összeggel fog minket terhelni. Az eddigi 320 millió forintos éves költségtétel az 9 milliárd forint környékére fog felemelkedni annak függvényében, hogyan alakul az idei forgalom” – fogalmazott Heiszler Gabriella. A cégvezető azt mondta, hogy a többmilliárdos többletterhet nem hárítják a vevőkre, és egyelőre tömeges létszámcsökkentést sem terveznek, de a tervezett beruházásaikról le kell mondaniuk. „Ami az árakat illeti, alapvetően piaci élelmiszerárak vannak. Hetente figyeljük a piaci árakat, és nem fogunk egy áremelkedési versenyt elindítani, de igazodni fogunk a piachoz” – tette hozzá.
Az élelmiszerláncot felügyelő államtitkár úgy gondolja, hogy az üzletláncok a verseny miatt nem is tudnák a megemelt díjat a fogyasztókra terhelni. „Minden most elhangzó ellenérv, amelyet hallunk ezzel a ma elfogadott javaslattal kapcsolatban, az engem arra emlékeztet, amit a rezsicsökkentésnél hallottunk, hogy nem lesz biztonságos az ellátás, az emberek munkahelye” – nyilatkozta Zsigó Róbert.
A díjemelés legnagyobb vesztese a Tesco, amelynek az élelmiszer-üzletláncok közül a legnagyobb az árbevétele. A cég 700 milliárd forint után fizethet. A Tesco képviselője nem állt kamera elé. Írásos válaszukban annyi áll, hogy vizsgálják a jogszabályi változásokat.
