A rubel gyengülése az egész középosztályt a mélybe taszíthatja
Devizahitel-válsághoz vezetett a rubel gyengülése Oroszországban. Számos középosztálybeli család képtelen törleszteni devizában felvett hitelét. A válság ráadásul a munkanélküliséget is növeli, a bankszektorban is gyakoribbak lettek az elbocsátások.
Újra kell gondolniuk jövőjüket az orosz középosztálybéli családoknak. A devizában eladósodottaknak az ortodox újév is megterhelést jelent. „Pont tegnap ültünk a feleségemmel és arról beszéltünk, hogy mi legyen az újévi ajándékokkal. Talán nem kellene egyet sem adnunk. Miután átnéztük a családi költségvetést megértettük, hogy a jelzáloghitelünk a kétszeresére vagy még többre emelkedett és ez nagyon fáj anyagilag” – mondta egy orosz adós.A kétgyermekes apa, aki egyébként bankár azt mondja: a rubel gyengülése miatt a bankszektorban is gyakoriak az elbocsátások. „A bankunkban már eddig is voltak elbocsátások több hullámban és azt mondták, hogy a következő hónapban vagy néhány hónap múlva továbbiak is lesznek. persze, hogy érezzük az instabilitást. És még az sem tiszta, hogy ez hogyan hat a családunkra” – mondta Alexej Krasov.
Az orosz gazdasági helyzet és a rubel gyengülése a gyerekvállalásra is kihat. „Nagyon szeretnénk egy harmadik gyereket, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy ebbe a lakásba jöjjön. Nem költözhetünk el, mert a jelzáloghitelünk ezt nem engedi. Többel tartozunk a banknak, mint amennyit a lakás ér. Ha eladnánk, még akkor is annyi adósságunk lenne, mint egy másik lakás ára” – mondta Jevgenyina Sziomina.
Az orosz családok hasonló problémákkal néznek szembe a rubelválság idején, mint közép és nyugati-európai sorstársaik a 2008-as válság kezdetén. Az orosz jegybank szerint 117 milliárd rubelnyi devizahitellel rendelkezik a lakosság. Ez körül-belül 3 százaléka a jelzálog hiteleknek. A rubel 40 százalékos gyengülése a dollárral szemben a kölcsönök 15 százalékát döntötte be, ennyien nem tudják törleszteni hitelüket. A rubelhiteleknél ugyanez az arány kevesebb, mint 1 százalék.
