Gulyás: Az európai politikában lehetséges kritikát is megfogalmazni
A magyar külkapcsolatokat az unió következő hét éves költségvetése, a brexit és a migránskérdés határozza meg – mondta Gulyás Gergely a külügyi bizottság mai ülésén. A kancelláriaminiszter a hozzá intézett kérdések megválaszolása mellett kifejtette véleményét Magyarország Európa-politikájáról is.
A kancelláriaminisztert hallgatták meg a Parlament külügyi bizottságában. Gulyás Gergely Magyarország Európa-politikájáról beszélt az ülésén, majd az ellenzék kérdezte. Mesterházy Attila például arról, hogy „mikor fejezik be azt a politikát, ami Brüsszelből mindig bűnbakot csinál minden egyes kérdésnél.”
A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta, elkötelezettek az Európai Unió mellett, azonban az európai politikában lehetséges kritikát is megfogalmazni. „Szabad-e Brüsszelt kritizálni? Miért ne lenne szabad. A félreértések nagy része és félremagyarázások nagy része az pont abból származik, hogy mi azt állítjuk, hogy ez nem a Varsói Szerződést, ahol nem lehetett Moszkvát kritizálni. Brüsszel nem Moszkva, Brüsszelt lehet kritizálni, lehet egyet nem érteni” – fejtette ki véleményét Gulyás Gergely.
Magyarországnak csorbult külpolitikai tekintélye, miután politikai menedékjogot kapott a volt macedón miniszterelnök – állította a jobbikos Gyöngyösi Márton, a miniszterhez intézett felszólalásában. „Nem gondolja-e miniszter úr azt, hogy akkor, amikor sorra jönnek olyan jelek és csak az elmúlt egy hónapból volt néhány ilyen, akkor ezek alapvetően megkérdőjelezik Magyarország hitelességét, a diplomáciájának és a külpolitikájának a hitelességét és itt gondolok a Gruevszki-ügyre” – így a Jobbik országgyűlési képviselője.
Gulyás Gergely válaszában kifejtette, Nikola Gruevszki jogszerűen, valamint nem a kormányzat által lefolytatott eljárás során kapott menedékjogot. „Az Európai Bizottság 2018-as országjelentéséből idézek, amely azt mondja, hogy az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás veszélye Macedóniában továbbra is fennáll. A politikai menedékjogot mindezekre tekintettel egy nem a kormányzat által, hanem hatóság által lefolytatott eljárásban Magyarország a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a volt macedón miniszterelnöknek” – mondta Gulyás.
A szocialista Molnár Gyula arra várt választ, megtérülnek-e a multinacionális cégek számára nyújtott kormányzati kedvezmények. „Több pénzt visznek ki a multik ma Magyarországról, mint ami EU-támogatást lassan kapunk. És ebben Önök, akik egyébként úgy viselkednek, mint a kisemberek kormánya, eközben olyan elképesztő módon a multinacionális tőkét szolgálják ki – sokkal több pénzt adtak az elmúlt nyolc évben, mint amit az Önök által szidott szocialista kormányok adtak – és ugye a kérdés elhangzott, hogy ez a rabszolgatörvény adott esetben a multik igénye szerint van?” – mondta Molnár Gyula országgyűlési képviselő.
Gulyás Gergely cáfolta, hogy a nemzetközi cégek igényei miatt emelkedik a kiszabható túlóra száma, a multinacionális cégek jelenlétét gazdaságilag előnyösnek, a lakosság szempontjából pedig jövedelmezőnek látja. „Hogyha egy magas hozzáadott értékkel rendelkező német cég beruház Magyarországon, a magyar átlagnál magasabb fizetéseket ad, akkor az minden szempontból egy win-win szituáció mindkét oldalon és az elmúlt évek gazdasági fejlődését és béremelkedését nézve ezt egyébként a Központi Statisztikai Hivatal adatai is maximálisan visszaigazolják” – így a miniszterelnökséget vezető miniszter.
A miniszter a bizottsági ülésén elmondta továbbá, hogy a magyar külkapcsolati ügyeket az unió következő hét éves költségvetése, a brexit és a migráció határozza meg a következő időszak során.
