Újabb szabályozókat kíván a légi ipar
A különadón túl további intézkedések is szükségesek a légi közlekedésben, ahol a földi kiszolgálás piaca rendkívül kiszolgáltatott a multinacionális diszkont-légitársaságoknak – közölte Galgóczy Ferenc iparági szakértő. Az utasok többsége visszavonta előzetes jegyvásárlását a Ryanairnél, mivel nem vállalják át az extraprofit adóját a cégtől.
Többségében elutasítják az utazók, hogy a légitársaságok az extra nyereségük után fizetendő adót a jegyárakban egy az egyben áthárítsák a vásárlóikra – tudta meg a Magyar Nemzet. Úgy értesültek, hogy a Ryanair diszkont-légitársaság fogyasztóvédelmi eljárás alá vont, visszamenőleges árképzésére válaszul a már kifizetett júliusi jegyek hatvan százalékát a cég által megadott csütörtöki határidőig az utasok lemondták, azaz inkább visszakérik az eredeti árat.
Ez arra utal, hogy
a jegyvásárlók elítélik az írországi multicég arrogáns fellépését a különadóval kapcsolatban,
amelyet a védelmi alapok feltöltésének szándékával a háborús hatások kiegyensúlyozására, a családok érdekében vezet be a kormány több ágazatban.
A számos európai országban hasonló adókat teljesítő, piacuraló diszkontok hozzáállása mégsem egyedi jelenség. A gyakorlatuk nemcsak az árképzésben kérdőjeles, hanem például a földi kiszolgálást végző partnerekkel szemben is.
– Gondoljunk bele a történtek alapján, hogy a diszkontok milyen viszonyrendszerben lehetnek a beszállítóikkal, például a földi kiszolgáló szervezetekkel.
Ezeket a partnereiket olyan szerződésekbe kényszerítik bele, aminek végső soron az utasok és a munkavállalók látják kárát
– mondta Galgóczy Ferenc légiipari szakértő, aki a Budport Handling befektetőjeként éveken át végezte a Wizz Air-járatok utaskiszolgálását.
Mint részletezte, a légi közlekedés legégetőbb problémája a járvány után Európa-szerte, így hazánkban is a munkaerőhiány, amely külföldön már többször okozott káoszt a földi kiszolgálásban is. Ez lényegében ugyancsak a diszkontok gátlástalan kereskedelmi és üzletpolitikájára vezethető vissza.
– A munkaerőhiány miatt járatkésésekkel kell számolni vagy elhúzódó poggyász ki- és berakodással, de előbb-utóbb biztonsági problémákkal is szembesülhetünk
– hívta fel a figyelmet, vázolva, hogy a Budapest Airporton háromszereplős a földi kiszolgálás, azaz például a repülőgépek fizikai kiszolgálását, a poggyászkezelést, a jegyértékesítést, az utasok ki- és beszállását segítő tevékenységeket ellátó piac.
Ebből két vállalkozás – a Celebi és a Menzies – külföldi kézben van, és más országokban is együttműködnek több légitársasággal, míg egy cég, az Airport Service magyar vállalkozás.
– Időszerű megvizsgálni a helyzetüket, és el kell érni, hogy ne legyenek kiszolgáltatottjai a diszkontoknak, amelyek gátlástalan eszközökkel érik el, hogy a repülőtéri szolgáltatók nyomott árakon is együttműködjenek velük – mondta Galgóczy Ferenc. Ezért szerinte
a kormánynak a különadó bevezetése mellett érdemes lenne megvizsgálnia annak a lehetőségét is, hogy hazánkban a légitársaságok repülőgéptípusonként számolt minimális földi kiszolgálási díjat is fizessenek,
amivel kiküszöbölhető lehet az egyik legfőbb probléma, a szolgáltatások önköltségi ár alatti kikényszerítése.
– Felmerülhet a piac kétszereplőssé tétele is, amire lehet megfelelő jogi vagy kereskedelmi megoldás – vetette fel.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy miközben például egy Airbus A320 vagy egy Boeing–737 családhoz tartozó gép reális kiszolgálási díja járatonként 800 euró, addig a diszkontok 30-40 százalékkal alacsonyabb árakat kényszerítenek ki a budapesti szolgáltatóktól úgy, hogy más reptereken ennek kétszeresét is megadják.
Ráadásul a földi kiszolgálók immár magas kockázatoknak vannak kitéve. Régóta jellemző, hogy az általuk kiszámlázott szolgáltatásokat a légitársaságok 90-120-180 napos határidővel teljesítik,
júliustól pedig amiatt lehetnek további gondok, mert a különadót a rendelet szerint a földi kiszolgálóknak kell beszedni és a költségvetésbe befizetni.
– Ez komoly kihívás lesz, ezért meg kell találni a biztonságos megoldást arra, hogy az adót egyetlen pillanatig se kelljen a légitársaságok helyett finanszírozni a hosszú teljesítési határidők miatt. Ez olyan mértékű kockázat lenne, amit nem tudnak felvállalni a földi kiszolgálók. Más csatornák is az állam rendelkezésére állnak, amelyeket érdemes megfontolni, hogy gyorsan és biztonságosan beszedhető legyen a közteher – mondta.
Borítókép: A magyarok többsége nem ért egyet az adó áthárításáról szóló árképzéssel (Fotó: Jc Milhet)
