Steiner Attila: Az orosz energia kitiltása egy ukrán lobbira készült brüsszeli terv
Magyarországon aligha jutna hozzá a szükséges mennyiségű olajhoz és gázhoz 2027 után, ha az uniós elképzeléseknek eleget téve nem vásárolhatna Oroszországból. Ráadásul egyéb forrásból csak olyan drágán importálhatna, ami miatt jelen formájában fenntarthatatlanná válna a rezsicsökkentés. Hogy miért , arról Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára nyilatkozott a Világgazdaságnak.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Látszólag sok, de reálisan kevés lehetősége lenne Magyarországnak arra, hogy orosz import nélkül ellássa magát a megfelelő mennyiségű, minőségű és elviselhető árú kőolajjal és földgázzal, ha erre az uniós szándékok miatt rákényszerülne. A Világgazdaság az alternatív behozatal esélyeiről és arról kérdezte Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkárát, miért nem tartható fenn a rezsicsökkentés magasabb energiaárak mellett is.
Részlet az interjúból:
- A hivatalos közlések szerint jelentősen megdrágulna az olaj és a földgáz Magyarországnak számára, ha azokat – az uniós szándéknak megfelelően – 2027 után orosztól eltérő forrásból kellene beszereznie. Mi okozná ezt az árnövekedést?
- Kezdjük azzal, hogy az orosz energia kitiltása egy ukrán lobbira készült brüsszeli terv, egyértelmű politikai nyomásgyakorlás Magyarországra. Brüsszelnek és Ukrajnának nem tetszik, hogy sem a háborút, sem az ukrán uniós tagságot nem támogatjuk. Közép-Kelet-Európában az orosz energiaimport nem ideológiai kérdés, hanem földrajzi és történelmi adottság. Enélkül a magyar családok, a magyar vállalkozások, a magyar gazdaság lehetetlen helyzetbe kerül. Egzakt számokat persze még nehéz mondani, de helytálló becslést már lehet. Az olaj esete egyszerűbb. A Magyarországra érkező két importvezetékből az Ukrajna felőli kiesne. Maradna a Horvátországból belépő, ezen kellene a teljes mennyiséget behozni. Ismert, hogy a horvát rendszerüzemeltető az energiaválság alatt megháromszorozta a szállítási tarifát az Adria kőolajvezetéken. Ebből máris tudunk számolni, de mellette logisztikai nehézség is keletkezne.
A szükséges mennyiséget ugyanis sok forrásból kellene összevásárolni a világ minden részéről, ami növelné a bizonytalanságokat.
Ráadásul nem ígérne folyamatos ellátást, mert függ az olajszállító hajók kikötőbe érkezésétől. A Barátság vezeték viszont folyamatosan működhet, és tudjuk, honnan érkezik bele az olaj, és az milyen minőségű. A világpiacon elérhető olaj ezzel szemben sokféle minőségű, összetételű, ezért komplikált a finomítása. A magyar és a szlovák finomítót arra optimalizálták, hogy az orosz olajból hozza ki a legtöbb benzint és dízelt. Persze, a Mol már most is bekever 30-40 százaléknyi egyéb kőolajat az oroszba, de a 100 százalékban alternatív olajra való váltáshoz már komoly, 500 millió dollárnyi beruházásra lenne szükség.
- Hol tart ez a fejlesztés? Nyilván baj, ha nem halad, de ha megvalósítja a társaság, akkor kidobott pénzzé válhat a kiadása az ukrajnai háború lezárulásával.
- A Mol elkezdte ezeket a beruházásokat. A költségei miatt azonban versenyhátrányba kerülhet a nyugati riválisaival szemben, amelyeknek nem kell átalakítaniuk a finomítójukat. Ez azért is fontos, mert a Mol privát, tőzsdei cég, ehhez az átalakításhoz pedig nem kapott semmilyen uniós forrást. Ennek alapján nehéz azt elvárni, hogy határidőre előteremtsen és beruházzon 500 millió dollárt. Ezért halad a saját ütemében.
- Talán annak alapján lehet elvárni, hogy nemzeti olajvállalatnak mondja magát, és meg akarja tartani a piacát.
- Igen, és hozzá is látott a 20-25 kisebb beruházáshoz, de azt nem reális elvárni, hogy nulla segítséggel akár már jövőre végezzen.
Fotó: Energiaügyi Minisztérium
