Nem fogjuk hagyni! – Lázár János lecsapott az arrogáns osztrák multira, vizsgálat indul a pénzügyi visszaélések miatt

Botrány az autópályák körül: Lázár János minisztériuma nemcsak az M30-as hibái miatt támadja a Strabagot, hanem rendkívüli auditot is elrendelt a 2010 előtti "rendkívül kedvezőtlen" M5/M6 koncesszióknál, pénzügyi visszaélések gyanúja miatt. A cég pofátlanul szerződést hosszabbítana, miközben egy utat sem tud rendesen megépíteni.

A multinacionális arrogancia

Képzeljük el a jelenetet. Egy multinacionális óriáscég, a Strabag, épít egy autópályát (M30), ami alig pár évvel az átadás után kritikusan megsérül, le kell zárni. Ahogy azt minden autós, aki a kerülőúton bosszankodik, pontosan tudja, ez elfogadhatatlan. A cég magyarázkodása ("ismeretlen eredetű vízmozgás") pedig egyenesen szürreális. De ahelyett, hogy alázattal elvégeznék a garanciális munkát, mit tesznek? A közleményük szerint "visszautasítják" a jótállási igényt. És hogy a pofátlanságot kimaxolják, a másik cégükön (AKA Zrt.) keresztül megpróbálják meghosszabbítani egy másik, 2031-ben lejáró zsíros koncessziójukat.

A cselekvő kormány válasza

Lázár János és a nemzeti kormány válasza nem késett sokáig, és pontosan azt tükrözi, ami 2010 óta megváltozott Magyarországon. A minisztérium közleménye egyértelmű: "Nem fogjuk hagyni, hogy a Strabag diktáljon!" A kormány nemcsak, hogy elutasította a hosszabbítási kérelmet, de két fronton is ellentámadásba lendült.

• M30: Végezze el az "ámokfutó felelősséghárítás" helyett azt a munkát, amit vállalt, és amiért a pénzt felvette.
• M5/M6: Lázár János rendkívüli auditot rendelt el a 2031-ig tartó koncesszióknál, mert "felmerül a gyanú, hogy a korábbi időszakban pénzügyi visszaélések következtek be."

A 2010 előtti múlt kísértete

És itt érkezünk el a publicisztikánk legfontosabb pontjához: a Strabag-ügy nem egy egyszerű építőipari vita. Ez egy szimbólum. Azt a 2010 előtti, "gyarmati" korszakot idézi, amikor a baloldali kormányok (ahogy azt az SZTFH jelentése is kimutatta) "rendkívül kedvezőtlen", a nemzetközi gyakorlatnak ellentmondó, az állam érdekeit súlyosan sértő szerződéseket kötöttek, amelyek "rendkívüli pénzügyi előnyökhöz" juttatták a multinacionális befektetőket. A Strabag mostani arroganciája ebből a korszakból táplálkozik; abból a hitből, hogy Magyarországon bármit megtehetnek.

Konklúzió: a különbség a szolgaság és a szuverenitás között

Lázár János fellépése azt üzeni: ez a korszak véget ért. Míg a hazai euromédia és az általuk futtatott ellenzék (mint a Tisza Párt) a brüsszeli érdekekért és a multik kiszolgálásáért lobbizik, addig a nemzeti kormány a magyar emberek pénzét és a magyar állam szuverenitását védi. A választás ma is erről szól: visszatérünk a 2010 előtti gyarmati sorba, ahol a multik diktálnak, vagy a nemzeti érdeket képviseljük, még egy olyan óriással szemben is, mint a Strabag.

Olvassa el a tényfeltáró dossziénkat, amely pontról pontra bemutatja az ellenzék és a brüsszeli elit képmutatását!