Fegyvereket vár Amerikától az ukrán elnök
Fegyvereket szeretne kapni az Egyesült Államoktól Petro Porosenko ukrán államfő. Az Európai Unió képviseletében a német kancellár és a francia elnök próbál közvetíteni az oroszok és ukránok között, de már mindketten valószínűtlennek tartják a békemegállapodást. Angela Merkel szerint ráadásul az eddiginél is véresebb háború jöhet Kelet-Ukrajnában. Vlagyimir Putyin szerint a háború az oroszoknak sem érdekük; azt továbbra is tagadja, hogy a donecki szakadárok Moszkvából kapnának támogatást.
Menekül a lakosság a 25 ezres Debalcevéből. A város Kelet-Ukrajna vasúti csomópontja volt. Eddig itt nem voltak harcok, most viszont a települést két oldalról körülvették az oroszok és az ukránok. „Kijevből úgyis azt mondják majd, hogy a doneckiek lőtték a civileket, Doneckben meg majd az ukránokat vádolják a provokációval. Mindkét fél a másikat vádolja” – fogalmazott egy debalcevei lakos.
A BBC helyszíni tudósítója szerint az orosz hadsereg a legmodernebb technológiáját küldi kipróbálni a lázadóknak, páncélosoktól a légelhárító rendszerekig. Válaszul az Egyesült Államok az ukrán hadseregnek küldene modern katonai felszereléseket. A NATO ötezer fős gyors reagálású hadtestet állít fel román, bolgár, lengyel és balti államokbeli katonákból, akik beavatkoznak az ukránok oldalán, ha szükséges.
A fegyverkezést az Európai Unió nem támogatja. „Értem a vita lényegét, de szerintem a problémát nem fogjuk tudni megoldani azzal, ha több fegyvert adunk az ukrán hadseregnek. A katonai megoldás nem kivitelezhető, ezért kell erőltetnünk a diplomáciai megoldást, mert azon kívül semmi sem garantálja, hogy nem folytatódik a háború” – mondta a német kancellár.
Angela Merkel és Francois Hollande béketervének alapja a szeptemberi minszki megállapodás, de az oroszbarát lázadók ahhoz képest is foglaltak el új területeket. Az orosz és ukrán vezetésnek tehát először arról kell megegyeznie, hogy hol is húzódik a frontvonal, és mi van orosz, illetve ukrán felügyelet alatt. A területvesztéstől tartó ukrán elnök inkább folytatná a háborút. „Ukrajnának joga van ahhoz, hogy fegyvereket kapjon a szövetségeseitől, mert a konfliktus épp a fegyverek hiánya miatt húzódik ilyen sokáig. A szembenállás befagyasztása nem vezet megoldáshoz; tartós megoldásra van szükség” – fogalmazott Porosenko.
Az oroszok még mindig tagadják, hogy közük lenne a donecki lázadókhoz. A müncheni biztonságpolitikai konferencián több szakértő is attól tart: az oroszok addig folytatják a háborút, amíg szárazföldi folyosót hoznak létre Kelet-Ukrajnán keresztül a Krím félsziget és Oroszország között. „Nem akarunk háborút senki ellen. Együtt akarunk működni mindenkivel, aki megoldást akar, még akkor is, ha ezek a szankciók továbbra is sújtanak minket. A megoldáshoz úgysem lesz köze annak, ha büntetik Oroszországot” – nyilatkozta közben Vlagyimir Putyin Szocsiban.
A müncheni biztonságpolitikai konferencia helyszínén több ezer tüntető követelte, hogy a politikusok a kilátástalan viták helyett kötelezzék Oroszországot arra, hogy kivonja a katonákat a szomszéd ország területéről.
