Saját magának mond ellent a kormány
Ellentmondások a balkáni országok biztonsági besorolásában. Koszovó az egyik lista szerint nem számít veszélyes helynek, egy másik lista szerint viszont nem tanácsos az egykori szerb tartományba utazni.
Mától hatályos az a kormányrendelet, amelyre hivatkozva a hatóságok kapásból elutasíthatják a Szerbia felől érkezők menekültkérelmét augusztustól.
A jogszabály az összes balkáni államot biztonságosnak minősíti, még Koszovót és Bosznia-Hercegovinát is. A rendelet megadja a jogorvoslat lehetőségét, a migránsok bizonyíthatják, hogy nem kaptak megfelelő védelmet a biztonságosnak minősített országokban. A jövő hónaptól menekültügyi kérelmet a magyar hatóságok nem fogadhatnak el, ha a kérelmező biztonságos országból érkezett Magyarországra.
A listára felkerült az unió összes tag- és tagjelölt állama Törökország kivételével, továbbá az Egyesült Államok halálbüntetést nem alkalmazó államai is.
Nincs összhangban a Külügyminisztérium besorolásával
A kormányrendelet nincs egyébként összhangban a Külügyminisztérium biztonsági kategóriáinak besorolásával. A szaktárca Észak-Koszovóba nem ajánlja az utazást, miközben a rendelet a biztonságos országok között említi Koszovót. Nem úgy Törökországot, amely a kormányrendelet szerint nem számít biztonságos országnak.
A Külügyminisztérium viszont Törökországot biztonságosabbnak tartja Koszovónál, így Törökország nincs is rajta az utazásra nem ajánlott országok listáján. Törökországot a külügy a fokozottan kockázatos országok közé sorolta Szerbia egyes térségeivel együtt.
Záporoznak a menekültek Magyarországra
Gyorsított eljárásban ítélte el a bíróság azt a szerb férfit, akit június végén fogtak el Budapesten, mert tíz iraki és szír menekültet próbált átcsempészni az országon. A vádlottat másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Budai Központi Kerületi Bíróság, valamint 4 évre kiutasította Magyarország területéről.
Egyre több menekült érkezik hazánkba. A rendőrök kedden csaknem 1500 illegálisan határátlépőt fogtak el országszerte. A migránsok többsége továbbra is a déli határszakaszon okoz problémát. Tegnap több mint 1100 bevándorlóval szemben intézkedett a rendőrség. Eljárás indult egy szegedi taxis ellen is, aki négy szír állampolgárt szállított. Az elmúlt néhány napban meghaladta a 7000-et a zöldhatáron át érkező menedékkérők száma.
„55 csoportban 1135 illegális bevándorlóval, köztük 194 gyermekkel intézkedtek a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve július 21-én. A legnagyobb csoportot 9.20-kor fogták el Ásotthalom külterületén, ott 158 ember, köztük 134 afgán, 19 szíriai és 5 eritreai állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt. Elfogtak a rendőrök egy szegedi taxisofőrt is, aki négy szír állampolgárt szállított az 55-ös számú főúton 6.40-kor. A negyvenéves férfi ellen jogellenes tartózkodás elősegítése vétségének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Az illegális bevándorlók ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség” – mondta Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A többség egyetért a kerítéssel
A magyarok többsége egyetért a magyar-szerb határra tervezett drótkerítés felépítésével. A Századvég legfrissebb felmérése szerint a válaszadók több mint 60 százaléka támogatja a kormány terveit, és a megkérdezettek közel 40 százaléka ellenzi vagy nem akart véleményt formálni a kérdésben. A kormány elképzeléseivel főként a jobboldali és a középen állók értenek egyet, de a pártokhoz nem kötődő bizonytalan válaszadók is a kerítés építése mellett állnak. A közvélemény-kutatás szerint az önmagukat baloldalinak vallók harmada ért egyet a biztonsági határzárral. A Publicus Intézet hétvégén közölt felmérése szerint azonban nem hozott új szavazókat a bevándorlás elleni propaganda a Fidesznek.
A kormány fizet a kisajátításért
Duplán fizet a kormány azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek a területét átszeli az új vasfüggöny. A magyar–szerb határon épülő biztonsági kerítés mintegy százhektárnyi magántulajdont érint – mondta el a keddi kormányülés után a kancelláriaminiszter. Bár a kormány ideiglenes építménynek szánja a határzárat, a tulajdonosoknak nemcsak a terület használatáért, hanem a kisajátításért is fizet – derült ki Lázár János szavaiból.
– Az egyik egy egyszeri kártalanítási összeg, amikor igénybe vesszük a területet, a másik pedig egy használati díj, körülbelül 160-170 forint négyzetméterdíjat fizetünk a használat idejéig, ez az ajánlatunk, erről fog szólni a kormányhivatal várható döntése Csongrád megyében például. Egyébként a földtulajdonos adott esetben bíróságon meg is támadhatja ezt a döntést, tehát lehetőség van arra, hogy az összegről, a kártalanítás és a használat összegéről további, bírósági szakaszban lévő egyeztetés legyen, de ez, mármint a bírósági szakasz, nem halasztja az ügyet – mondta Lázár János.
Közepes ár
Elégedett a kormány által felajánlott összeggel a Hír TV által megkérdezett ásotthalmi gazda. Fodor Szilveszter és családja 80 hektáron gazdálkodik a magyar–szerb határ mentén. Számít rá, hogy földjei egy részét kisajátítja majd az állam, de erről hivatalos értesítést egyelőre nem kapott. A gazda a földmunkák során naponta találkozik olyan illegális bevándorlókkal, akik pénzért vitetnék magukat Budapestre.
- Szerintem ez egy közepes ár, elég. Elég énszerintem, mert azért különböző területek vannak benne, hát van olyan, ahol lehet, hogy erdőt is kell kisajátítani, bizonyos kis részben, nem nagy részben szántót is, gyepet, egyebet, de én szerintem ez így elég.- Kaptak egyébként már valami értesítést? - Én még nem kaptam.
Elég egy egyszerű szerszám
Egy drótkerítés egyszerű kézi szerszámokkal is átvágható – jelentette ki Hír TV Magyarország élőben című műsorában Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő. Úgy véli: a határzár ennek ellenére akadályt fog jelenteni a menekültek számára, és akár tizedére is visszaeshet a Magyarországra illegálisan érkezők száma.
„Át lehet vágni a kerítést, és nyilván az embercsempészet van akkora üzlet – migránsonként akár 7-10 ezer eurót is el lehet kérni –, hogy a csempészek egy-két feszítővágót vagy akár egyszerű hidegvágókat simán be tudnak szerezni. Ez a határzár önmagában, személyi őrizet nélkül egyfajta visszatartó erőt jelent, viszont az illegális migráció akkora üzlet különböző szervezett bűnözői csoportoknak, hogy nem fogják abbahagyni csak attól, mert lesz itt egy határzár” – fogalmazott Kaiser Ferenc.
Nem kérnek az állandó menekülttáborból
A sajtóból értesült Algyő polgármestere arról, hogy a település határában állandó menekülttábort hozna létre a kormány. A Csongrád megyei nagyközségben január óta működik ideiglenes befogadóhely. Molnár Áron szerint a táborból szabadon távozó migránsok zavarják a települést, ezért nem tudja elfogadni, hogy Algyőn az ideiglenes helyén állandó menekülttábor jöjjön létre.
„Csongrád megye és a Dél-Alföld talán a legfertőzöttebb a bevándorlás tekintetében. Igencsak feszült a helyzet Mórahalom, Ásotthalom, Röszke környékén, és most már azt kell hogy mondjam, hogy Szegedet is elérte ez a fajta áradat. Nem tartanám jó ötletnek ezt még azzal fokozni, hogy egy akár több ezer főt befogadó rendes menekülttáborként működő létesítményt ideköltöztessenek” – mondta Molnár Áron.
