Az elnöki rendszerrel jutna teljhatalomhoz az államfő
Abszolút többséget szerzett a török kormánypárt a parlamenti választásokon. Az Igazság és Fejlődés Pártja a kétharmadról viszont lemaradt, ezért egyedül nem dönthet az elnöki rendszer bevezetéséről, amely gyakorlatilag minden hatalmat Recep Tayyip Erdogan államfő kezébe adna. Szakértők szerint a régi-új ankarai vezetés előtt több nehéz feladat is áll, köztük az Iszlám Állam megfékezése és a kurd helyzet rendezése.
A demokrácia győzelmeként értékelte a török miniszterelnök, hogy pártja visszaszerezte abszolút többségét a parlamentben, miután a vasárnapi választásokon a voksok csaknem 50 százalékát kapta. A kormányfő nem vesztegette az időt: már a diadal ünneplésekor folytatta a kampányolást az elnöki rendszer bevezetéséért, amellyel az Igazság és Fejlődés Pártja gyakorlatilag teljhatalmat adna Recep Tayyip Erdogan államfő kezébe.
„Minden parlamentbe jutott pártot arra szólítok, hogy hozzunk létre új polgári nemzeti alkotmányt, az átlátható kormányzásért és a bürokrácia nélküli politikáért” – mondta a török miniszterelnök. Ahmet Davutoglu azért kéri a többi párt támogatását, mert az alkotmány megváltoztatásához szükséges kétharmadot nem sikerült megszereznie az Igazság és Fejlődésnek.
A Reuters által megkérdezett politikai elemző szerint Erdoganék nem sokáig élvezhetik a győzelmet, mert Törökország előtt olyan nehéz feladatok állnak, amelyeket nemcsak az ország, hanem a régió és Európa jövője érdekében is meg kell oldani. „Üröm vegyül az örömbe az Igazság és Fejlődés Pártja számára. Ott van az Iszlám Állam ügye: a török hírszerzés szerint legalább 3 ezren vannak azok a török állampolgárok, akik az Iszlám Államért dolgoznak és harcolnak. Ezek az emberek Törökországban vannak, úgyhogy a kormánynak foglalkoznia kell ezzel a problémával, és pluszban ott van a totális fiaskó: az ország Szíria-politikája, és a kurdok ügyét is kezelni kell” – mondta Cengiz Aktar, a török–európai uniós kapcsolatok szakértője.
A kurdok nem fogadták jól az elsöprő választási győzelem hírét, az ország általuk lakott délkeleti részében tüntetések, majd zavargások törtek ki a voksolás után. A rendőrségnek vízágyúval kellett feloszlatnia a dühös tömeget.
A korábbinál rosszabb eredményt elérő kurdbarát Népi Demokratikus Párt szerint híveiket a félelem tartotta vissza. „A törökök nem ünneplik boldogan a választások eredményét, habár az egyik párt a szavazatok csaknem 50 százalékát szerezte meg. Miért? Mert az emberek jelentős része félelemben él. Mindenkit aggaszt, hogy milyen messzire megy el a kormánypárt” – fogalmazott Selahattin Demirtas, a párt vezetője.
A júniusi és a most vasárnapi választásokat egyaránt kurdok elleni bombamerényletek kísérték, a tömegmészárlásért mindkétszer egymást vádolta a török kormány és a kurd vezetés; az újra fellángolt kurd–török ellentét miatt pedig Ankara ismét támadást indított az iraki székhelyű Kurdisztáni Munkáspárt ellen.
