
Pokolgép robbant egy kairói bíróság épületénél, két órával az alkotmány elfogadásáról szóló népszavazás kezdete előtt. A robbantásban senki nem sérült meg. Az alaptörvényről kedden és szerdán voksolnak az egyiptomiak. Az új alkotmány több jogot biztosítana az állampolgároknak, ugyanakkor különféle előjogokkal ruházná fel az egyébként is befolyásos egyiptomi hadsereget.
Bombamerénylettel kezdődött a népszavazás első napja Egyiptomban. A pokolgép egy kairói bíróság előtt robbant két órával a voksolás kezdete előtt, a detonációban senki nem sérült meg.
A szavazás szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlik, az utcákon 160 ezer katona és 200 ezer rendőr felügyeli a rendet. Az egyiptomiak kedden és szerdán dönthetnek az új alkotmányról, amely a többi közt kimondja, hogy az elnököt legfeljebb két négyéves ciklusra lehet megválasztani és a parlament felelősségre vonhatja. Az alaptörvény a teljes vallásszabadság és a női egyenjogúság biztosítása mellett a hadsereget is nagyobb hatalommal ruházza fel: a következő 8 évben a katonai vezetők döntenek a védelmi miniszter személyéről, a lakosság nem ellenőrizheti a hadsereg költségvetését, civileket pedig katonai bíróság elé lehet majd állítani.
– Nem vehetünk részt ebben, nem adhatunk legitimitást egy olyan rendszernek, amelyik bolondnak nézi az embereket, és polgári demokratikus rezsim szerepében tetszeleg, miközben sem demokratikus, sem polgári. Nem járulunk hozzá egy olyan alkotmányhoz, amely katonai államot hoz létre, miután pont az ilyen elvek ellen álltunk ki a forradalommal. Ezért bojkottáljuk a népszavazást – szögezte le Mohamed Fawaz, az Árpilis 6. Demokratikus Front Mozgalom tagja.
A terrorszervezetté nyilvánított Muszlim Testvériség is a voksolás bojkottjára szólította fel híveit. A testvériség azután vált illegális csoporttá, hogy vezetőjüket, Mohamed Murszi elnököt 2013 júliusában a hadsereg puccsal megbuktatta, hetekig tartó tömegtüntetéseket követően. Az iszlamisták azóta is tiltakoznak a katonaság beavatkozása miatt, az erőszakkal levert ellenzéki tüntetések során mintegy ezer ember halt meg.