
Homályosan emlékszik Gyurcsány Ferenc a paksi szerződésre. Közben kiderült: Medgyessy Péternek is fizetett az erőmű szóbeli tanácsaiért.
A DK elnöke az ATV reggeli műsorában azt mondta, az Agóra Kft. – amelyben többségi tulajdonuk volt – egyszerű megbízást kapott, az volt a feladatuk hogy elhitessék az emberekkel, nem kell félni a nukleáris energiától. Gyurcsány állítja: minden forinttal el tud számolni.
„Naná, hogy dolgoztam Paksnak. Ha lehetne, az ATV-nek is szívesen dolgoznék holnaptól; mármint nem én, hanem ha üzletember lennék, ugye. Zokon venni egy politikai funkcióval nem rendelkező üzletembertől, hogy miért dolgozott…? Hát, ez a dolga, ez a természetes. Sőt, ha lehetett volna, nem nyolcmillióért dolgoztam volna, hanem tizenötért. Csak nem adtak tizenötöt, áldja meg az Isten őket, hanem csak ennyit. Szerintem ez a dolog teljesen rendben van” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Kádári időket idéz Medgyessy Péter paksi tanácsadói ténykedése. A rendszerváltozás után a majdani miniszterelnök az atomerőmű nem sokkal később nyugdíjazott vezérigazgatójától, Pónya Józseftől kapta megbízását – derül ki a Hír TV birtokába jutott felügyelőbizottsági vizsgálati jelentésből. Medgyessy Péter szóbeli pénzügyi tanácsokat adott a Magyar Paribas Rt. képviseletében. Pónyát nem vonták felelősségre a szerződés miatt, de az atomerőmű gazdasági vezérigazgató-helyettese írásbeli figyelmeztetést kapott.
Pónya József 1978-tól 1991-ig állt az atomerőmű élén. A Horn-kormány idején a tulajdonos Magyar Villamos Művek igazgatósági tagja volt. Ebben az időszakban kötött vele nagyvonalú tanácsadói szerződést volt munkahelye: 1997-ben havi 350 ezer, 1998-ban pedig havi 400 ezer forintot kapott az atomerőműtől. A pénz mellé ingyenes autó- és mobiltelefonhasználat is járt, tanácsokat pedig ő is szóban adhatott.
Az fb-jelentés szerint tanácsadói feladatait utólag dokumentálták az éves igazgatósági ülések egyes napirendjei alapján. Erről tanúskodik az iratok azonos oldalképe, valamint a papír és a tollhasználat is.
Egyhangúlag utasította el a Nemzeti Választási Bizottság a baloldal népszavazási kezdeményezését a paksi atomerőmű bővítéséről. Az Együtt–PM Szövetség arról kérdezte volna a választókat: egyetértenek-e azzal, hogy államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új blokkok Magyarországon. Az NVB az alaptörvényre hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését. Az alkotmány ugyanis – a korábbi alaptörvénnyel egyébként összhangban – kimondja, hogy népszavazás nem tartható nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről.
Az Együtt–PM Szövetség a legfőbb bírói fórumhoz, a Kúriához fordul jogorvoslatért. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a szocialisták amikor még kormányon voltak, ellenezték a népszavazást a paksi bővítésről. A referendumot az akkori környezetvédelmi miniszter, Fodor Gábor szorgalmazta. „Ennek ellenére Fodor Gábor 2009-ben nem szavazta meg a paksi bővítés előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Azt gondolom, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott az atomenergia nemzetközi megítélése” – mondta Jávor Benedek.
Jávorhoz hasonlóan kitérő választ adott a Bajnai-párt egyik elnökségi tagja is az ellentmondásos baloldali állásponttal kapcsolatban. Bővebben>>>