Simon szerint nincs megfelelő rovat a vagyonnyilatkozatban
Nem jelent meg a parlament mentelmi bizottsága előtt az MSZP bukott elnökhelyettese. Simon Gábor telefonon beszélt a testület elnökével, illetve álláspontját írásban küldte meg a mentelmi bizottságnak.
Továbbra sem ad magyarázatot az ausztriai bankban parkoltatott százmilliókra Simon Gábor. Az MSZP volt elnökhelyettese nem jelent meg a mentelmi bizottság előtt, de újraírta a január végén leadott vagyonnyilatkozatát. Évek óta eltitkolt vagyonát azonban ebben sem tüntette fel. A mentelmi bizottság elnökének telefonon arra hivatkozott: nem volt olyan rovat, ahova beírhatta volna. Simon Gábor korábban közleményben azt írta: szerdai hatállyal lemond képviselői mandátumáról is.
Zárt ülésen hallgatta volna meg a mentelmi bizottság Simon Gábort az ausztriai bankszámláján lévő 240 millió forintnak megfelelő deviza eredetéről, és arról, miért hagyta ki ezt a pénzt a vagyonbevallásából. Sorra érkeztek a fideszes képviselők, megjelent a testület jobbikos tagja és KDNP-s elnöke is. Az LMP delegáltja és a szocialisták azonban nem jöttek el, és üresen maradt Simon Gábor széke is.
„Megfosztotta magát attól, hogy adjon egy magyarázatot, lehet, hogy ezt akarta elkerülni, nem tudom” – az ülés után a testület elnöke elmondta: reggel telefonon beszélt Simon Gáborral. A szocialista képviselő arról tájékoztatta, hogy átírta a január végén leadott vagyonnyilatkozatát, és az újat már el is küldte a mentelmi bizottságnak. Ebben ugyan több millió forintnyi megtakarítást feltüntetett a korábbihoz képest, az osztrák százmilliókról azonban továbbra is hallgat. Arra hivatkozott, hogy nem tudta, hova kell beírni a külföldön parkoltatott összeget.
Volt párttársai hárítanak
Simon Gábor a múlt heti közleményében azt írta: a párttagsága után szerdai hatállyal lemond képviselői mandátumáról is. Ha ez megtörténik, okafogyottá válik a bizottság szerdára összehívott újabb ülése, és a vagyonvizsgálati eljárás is. Volt párttársai ma már azzal hárítják el az újságírók kérdéseit, hogy nem tudnak Simonról semmit, és szerintük nem is tartozik rájuk.
– A Magyar Szocialista Párt azt gondolja az ügyről, hogy az igazság teljes kiderítése a NAV-nak, nyomozóhatóságoknak, Simon Gábornak a feladata. Mi azt gondoljuk, ilyen értelemben nincsen több dolgunk. Nagyon mi is kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi a teljes igazság, abban vagyunk érdekeltek, hogy derüljön ki. Simon Gábor döntése volt, hogy elmegy-e vagy nem, erről mi nem tudunk többet – közölte Molnár Zsolt szocialista kampányfőnök.
– Innentől kezdve Simon Gábor problémája. Értem természetesen, hogy önök ezt napirenden szeretnék tartani. De sem az ügy, mivel a Magyar Szocialista Párt ezt az ügyet elrendezte, sem az ügy, sem semmilyen más indoka nincsen annak, hogy erről beszéljünk. Simon Gábort kérdezzék meg. Simon Gábor önnek nyilatkozni fog – mondta Baja Ferenc MSZP-s országgyűlési képviselő a Hír TV-nek.
Nem nyilatkozott. Az MSZP volt elnökhelyettesét hiába próbáltuk elérni. Telefonja ki van kapcsolva, titkárnője pedig azt mondta: hétfőn már be se ment az irodájába.
Gyurcsány: Ez a Gábor és az igazságszolgáltatás ügye
2008-ban, amikor Simon az osztrák bankszámlát nyitotta, a szocialista pártnak még Gyurcsány Ferenc volt az elnöke. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció vezetője úgy látja, hogy az MSZP helyesen járt el az ügyben, mert szerinte az már az adóhatóságra tartozik.
– El kell számolnia a vagyonával?– Hát persze. Persze. Hogy a csudába ne kellene.– Nem gyakoroltak rá nyomást a párton, az összefogáson belül, hogy jelenjen meg, számoljon el?– Nem tudom, nem ismerem... mi nem voltunk ott ezeken a tárgyalásokon. Nem ismerem a részleteket, hogy mi történt. De őszintén szólva a dolog az elindul a maga útján az igazságszolgáltatásban. Amit a szocialisták megtehettek, azt megtették. Ennél többet ők nem tudnak ebben az ügyben tenni. Határozottan, keményen, erősen lezárták. Hát mostantól kezdve ez a Gábor és az igazságszolgáltatás ügye.
Simon Gábor ellen az ügyészség adócsalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt indított nyomozást.
Volner: Nem történhetne ilyen, ha…
A Jobbik törvényjavaslatban kezdeményezi a mentelmi jog intézményének felülvizsgálatát. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint ha a politikusokra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint az átlagemberekre, akkor nem történhetne meg az, hogy nem jelennek meg a bizottsági meghallgatásokon. „Azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a korábbi kezdeményezésünkhöz hasonlóan minden országgyűlési képviselőnél, különösen a vezető politikusoknál, kötelezővé tennénk az adóhivatal számára azt, hogy az európai adatcsere-egyezmények értelmében informálódjanak különböző európai uniós tagállamok bankhatóságainál azzal kapcsolatban, hogy van-e náluk az adott politikusnak elhelyezve megtakarítása” – fogalmazott Volner János.
A negyedmilliárdos vagyonát egy ausztriai bankban rejtegető politikus a múlt héten mondott le pártfunkcióiról, képviselői mandátumát azonban egyelőre nem adta vissza. Az MSZP volt elnökhelyetteséről egy hete derült ki, hogy vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a szomszédos országban tartott százmillióit. Simon később azt hangoztatta, minden forinttal el tud számolni, a mintegy 240 millió forint eredetéről azonban azóta sem nyilatkozott.
Mesterházy Attila politikai cirkusznak nevezte a mentelmi bizottsági ülést. Bővebben>>>
Kedvelt célpontok az osztrák bankok
Nem véletlen, hogy a vagyonukat rejtegetők szeretik az osztrák bankokat – nyilatkozta a Hír Televíziónak Gálik Zoltán. A Külügyi Intézet főmunkatársa hangsúlyozta: a szomszédos ország még mindig nem csatlakozott ahhoz az egyezményhez, amelynek célja a banktitok egységes uniós szabályozása. Az Európai Unió már 2005-ben rendezte volna a kérdést, az egységes szabályozás azonban három ország, Belgium, Luxemburg és Ausztria ellenállásán megbukott.
„Ausztria bizony még mindig halogató állásponton van, bár most már ő az egyetlen európai ország, aki ebben a kérdésben biztos, hogy a későbbiekben fog csak lépni, tehát mondhatni azt, hogy rá van kényszerítve, hogy tényleg lépjen. Amit ők mondanak, az az, hogy két dologtól teszik függővé, hogy csatlakoznak-e ehhez az egyezményhez. Az egyik az, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Európa között sikerül-e lezárni a hasonló banktitokra vonatkozó egyezmény megkötését, a másik pedig, hogy az úgynevezett miniállamokkal – itt Andorra, Lichtenstein, Monaco és San Marino van egy nagy csomagban, illetve Svájc – is sikerül-e lezárni az információcserére vonatkozó egyezményt. Ha igen, akkor még egy lépés lesz, ami érdekes: az összes tagállamnak ki kell jelentenie, hogy életbe léphet ez a szerződés, és csak akkor csatlakozik Ausztria” – mondta Gálik Zoltán.
