Június 6-án mutatkozik be a harmadik Orbán-kormány
Június hatodikán mutatja be a harmadik Orbán-kormányt a miniszterelnök – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a parlamentben a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.
A kormányszerkezet alapjaiban nem változik, megmarad a nyolc szakminisztérium, a Miniszterelnökséget megerősítik, minisztériumi rangra emelik, feladata pedig a kormányzati koordináció, a szakminisztériumok munkájának összehangolása lesz az előterjesztés szerint. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jelenlegi formájában megszűnik, az igazságügy önálló tárcát kap, a területi közigazgatás irányítását pedig átveszi a Miniszterelnökség. A Külügyminisztérium pedig Külgazdasági és Külügyminisztérium néven működik a következő négy évben.
„Ez a kormányzati struktúra alkalmas az ország hatékony, célszerű, gyors reagálóképes irányítására. Meg kell barátkoznunk mindannyiunknak azzal a gondolattal, hogy a 21. században ma már más kormányzati működésre, struktúrára van szükség, mint 24 évvel ezelőtt volt, 1994-ben vagy 1998-ban” – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
A magyar diplomácia elsődleges feladata a külgazdasági érdekek érvényesítése lesz a következő időszakban. Ezzel indokolta a külgazdasági államtitkár a Külügyminisztérium nevének módosítását. Szijjártó Péter azt mondta: a külpolitika többé nem cél, hanem eszköz, a nemzeti érdekérvényesítés eszköze a pénzügyi válság után kialakult új világrendben. Hozzátette: a külügyi, a külgazdasági és a kultúrdiplomáciai intézmények egységes irányítás alá kerülnek a harmadik Orbán-kormányban. Reményei szerint a központosítással megvalósítható az a célkitűzés, hogy 2018-ra az export egyharmadát az Európai Unión kívüli országok vegyék meg.
„A nemzetközi és gazdasági, pénzügyi válság és annak nyomása, a hatalmi rendszer átalakulásának felgyorsulása alapvető változásokat hozott mind a külpolitika jellegét, mind annak a jelentőségét illetően. Azok az országok, akik ezt nem ismerik fel és nem képesek a hagyományos diplomáciai tevékenységük megújítására, azok bizony a változások vesztesei lesznek. Magyarországnak azonban minden adottsága megvan ahhoz, hogy a nyertesek közé tartozzon” – közölte Szijjártó Péter.
Az MSZP szerint a Fidesz az egész országból trafikkoncessziót csinál az új kormányszerkezettel. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint senkit sem lepne meg, ha a Miniszterelnökséget a jövőben is a dohány-kiskereskedelmet újraszabályozó Lázár János vezetné, de már nem államtitkárként, hanem miniszterként. Harangozó Tamás úgy fogalmazott: az új minisztériumi struktúra csak Orbán Viktor akaratának végrehajtására alkalmas, a társadalom gondjainak megoldására nem.
„2010-hez képest egyetlen ponton módosul érdemben a kormányzat felépítése. A Miniszterelnökség önálló minisztériumi rangot kap. Ez az egyetlen változás azonban döntő jelentőségű, sajtóértesülések és kormányzati körökből származó értesülések alapján tudható, hogy ennél a megerősített Miniszterelnökségnél koncentrálódik majd minden hatalmi, politikai szempontból lényeges hatáskör. Kormányzati koordinációs feladatokra hivatkozva a szakminisztériumok lényegében a Miniszterelnökség politikai irányítása alá fognak kerülni. A területi közigazgatás irányítása és az ezzel együtt járó minden személyi döntés szintén átkerül az Igazságügyi Minisztériumtól a Miniszterelnökséghez” – vélekedett Harangozó Tamás.
