A körülmények jelentős megváltozása miatt osztanák meg a terheket
Egy rendszerváltás után alkalmazott jogelv alapján vonná be a parlament a devizahitelek forintosításának költségeibe a bankokat. Rogán Antal Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta: a körülmények jelentős megváltozása miatt kell megosztani az árfolyamkockázat terheit a bankok és az adósok között. A bankszövetség szerint ugyanakkor a pénzintézetek nem tehetnek a forint gyengüléséről, így a hitelek piaci árfolyamnál kedvezőbb átváltásából is kivonnák magukat.
A Magyar Bankszövetség szerint a forint árfolyamát a kormány és a jegybank politikája mozgatja, ezért szerintük nem a pénzintézeteknek kell megfizetni a devizahitelek árfolyamkockázatát. A kormány ezzel szemben a bankok és az adósok között osztaná meg a devizaalapú kölcsönök forintosításának költségét. Az érdekképviselet főtitkára azt mondta: ezzel a kormánypártok túlterjeszkednének a Kúria jogegységi határozatán. „Az árfolyamkérdést alapvetően az ügyfélnek kell viselnie, hiszen a kedvezőbb kamatozást ezért kapta meg. Ebben az esetben ha az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie, akkor nem értem a javaslatot, mire is akar ez vonatkozni, hiszen ez a javaslat akkor nincs összhangban a Kúria döntésével” – fogalmazott Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára.
Azt a Fidesz frakcióvezetője sem vitatta, hogy a legfőbb bírói fórum nem minősítette automatikusan tisztességtelennek az árfolyamkockázat teljes áthárítását az adósokra. Ugyanakkor a bankok csak akkor jártak el tisztességesen, ha részletesen tájékoztatták az ügyfeleket a forint gyengülésének veszélyeiről.
Rogán Antal Magyarország élőben című műsorunkban emlékeztetett a körülmények jelentős megváltozásának jogelvére is. A rendszerváltozás után a magyar bíróság erre hivatkozva ítélte törvényesnek azt a politikai döntést, amellyel a parlament piaci szintre emelte az OTP-hitelek kamatát, hogy megelőzze a bank csődjét. „A körülmények jelentős megváltozása a devizahitelesek számára azt jelenti, hogyha épp csak a felét beláthatták volna annak, amivel ma számolniuk kell, akkor nyilvánvalóan nem döntöttek volna ilyen hitel mellett. Szerintem a körülmények jelentős megváltozása lehetővé teszi a parlamentnek és a kormánynak, hogy olyan törvényt hozzon, amelyik azt mondja, hogy az árfolyamkockázaton igenis osztozni kell” – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.
A forintosítás a piacinál kedvezőbb árfolyamon történne. Rogán azt sem zárta ki, hogy a frank esetében ez a korábban alkalmazott 180 forintos szintet jelentené. „A végtörlesztésnél és az árfolyamgátnál is ez volt. Ez kézenfekvő megoldás, de meg kell vizsgálni, hogy valóban e mellett szeretnénk-e maradni, mert ne felejtsük el, hogy ezzel párhuzamosan viszont a devizahitelesek egy jelentős összeget kézhez kapnak. A korábbi – velük szemben tisztességtelen eljárásokban – felemelt kamatnak és az árfolyamrésnek a kamatos kamattal visszajáró összegét visszakapják, amelyet valamilyen formában jóvá kell írni, vagy készpénzben, vagy tőkecsökkentésben.” A politikus hozzátette: a Kúria döntéséből az is következik, hogy a kamatoknak az egyoldalú döntések előtti szintre kell csökkenniük.
Wellmann: Nincs jogi akadály
Nincs jogi akadálya annak, hogy a kormány a körülmények jelentős megváltozására hivatkozva ossza meg az árfolyamkockázat terheit a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint. Wellmann György azt mondta: az erre vonatkozó törvényi szabályozásra a Kúria decemberi állásfoglalása és az Alkotmánybíróság korábbi joggyakorlata alapján van lehetőség. „A jogszabály beavatkozhat kivételesen már megkötött szerződéses viszonyokba is. Erre nézve van az Alkotmánybíróságnak egy iránymutató, több évtizedes gyakorlata. Erre elsősorban akkor kerülhet sor, ha utólagosan bekövetkezett körülményváltozások folytán valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti a szerződés, gyakorlatilag ugyanolyan feltételekkel, ahogy bírói szerződésmódosításra is sor kerülhetne” – hangsúlyozta Wellmann György.
A szerződés megszűnése után évülhet csak el
A kölcsönszerződések elévülése csak a szerződés megszűnése után kezdődhet – ez szerepel abban a módosító indítványban, amelyet Rogán Antal és a kereszténydemokrata Rubovszky György nyújtott be a devizahitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslathoz. Az indokolás szerint, amíg a felek bármelyikének a kölcsönszerződésből követelése vagy ellenkövetelése keletkezhet a másik féllel szemben, addig nem évülhet el a szerződés. A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot.
Az elévülést is vizsgálja a Kúria
Az elévülést és érvénytelenséget is vizsgálja a devizahiteles pereknél a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja. A Magyar Nemzet azt írja: ezeket a pontokat sem a tavaly decemberi, sem a június 16-ai jogegységi határozat nem rendezte teljes körűen. A testület elsősorban arra keresi a választ, milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók akkor, ha a devizakölcsön-szerződést a bíróság érvénytelenné nyilvánítja, de a kontraktus hibáit az ítélkező tanács sem tudja orvosolni. A devizaügy jogi részleteinek tisztázása az év végén fejeződhet be.
