NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvHírtv - Archívum

László Csaba lemondatásának hátterérõl

Szeptember óta több alkalommal látott napvilágot az az információ, miszerint leváltják László Csabát. Menesztésének hátterében a Pénzügyminisztérium kommunikációs hibáit, a koalíciós partner elégedetlenségét és két nagy pénzügyi botrányt: a K and H-ügyet és a forintválságot lehet felsorolni.

  • 2004. január 08., csütörtök 13:27
Vágólapra másolva!

László Csaba menesztése elõször a 2003-as büdzsé összeállításakor merült fel. Tavaly nyárig azonban komolyabb szándék nélkül megúszta. Mikor is óriási kommunikációs bakikat vétett, egyeztetés nélkül újságírók elõtt beszélt az áfasávok eltolásáról, kiszivárogtatta a nyugdíjak megadóztatásáról szóló döntéstervezetet. Cseppet sem könnyítette a pénztárnok helyzetét, hogy Kuncze Gábor a koalíció felmondásával fenyegetõzött, ha nem csökkenek a személyi adóterhek. Sajtóinformációk szerint már augusztusban az MSZP vezetõségénél is szóba került Lászlótól való megválás, a miniszterelnök azonban a költségvetésre hivatkozva ragaszkodott tárcavezetõjéhez. A kormány pénztárnokának leváltásáról szóló cáfolatok októbertõl sûrûsödtek.

Két nagy pénzügyi botrányt is elérte a tárcavezetõt. Az egyik a K and H-ügy volt. Már tavaly júliusban a brókerbotrány kirobbanásakor napvilágra kerültek László Csaba 821 ezer eurós hitelfelvételérõl szóló információk. Szász Károly, a PSZÁF elnöke pedig többször kapcsolatba hozta a minisztert a botránnyal, aki akkoriban a KésH valamint az ABN-AMRO bank fúziójáért felelõs vezérigazgatóhelyettes volt. A másik pedig a nagy tévedés: a forint leértékelés volt. A Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ugyanis november 28-án háromszáz bázisponttal emelte az alapkamatot. A háttérben a forint tudatos gyengítését, a súlyos gazdaságirányítási hibákat és az eleve nagynak ígért államháztartási hiányt vélték felfedezni. Nem könnyítette meg a helyzetet, hogy állítólag az árfolyamzuhánst közvetlenül az indíthatta el, hogy londoni üzletemberek elõtt László Csaba azt a kijelentést tette: miszerint az inflációs célok nem annyira fontosak, és a jelenlegi forintgyengülés nem jelent problémát. Természetesen ekkor ismét jöttek a miniszter leváltásáról szóló információk.

Aztán a cáfolatok. És végül, több hónapos várakozás után a bejelentés is megérkezett. A miniszter távozik de nem az állandó fecsegése, nem a brókerbotrány és nem a forintválság miatt. Hanem a nagy államháztartási hiány miatt. Állítólag. Olyan hivatalos okkal, amirõl már hetekkel ezelõtt tudni lehetett.


Az elemzések szerint László Csaba felmentésének nem sok köze van szakmai képességeihez. A valódi ok a kormányzó párttal való viszony fokozatos megromlása lehet. A szocialista párt jórészt ellenezte a pénzügyminiszter által szorgalmazott nadrágszíj-meghúzó intézkedéseket, amelyek helyreállíthatták volna a bizalmat a forintban.

Már a jelentõs szakmai múlttal, ám igen kevés politikai kötõdéssel rendelkezõ közgazdász kinevezése sem aratott osztatlan lelkesedést a szocialista párton és frakción belül. A több évig a költségvetésért felelõs egykori pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes tárcavezetõként kezdetben vonakodás nélkül teljesítette a szocialista párt választási ígéreteibõl fakadó kötelezettségeket. Mindennek meg is lett a következménye. 2002 végére történelmi méreteket öltött az államháztartási hiány: az 1580 milliárd forint a GDP 9,2 százalékát tette ki. A 2003. évi költségvetés kialakításánál a pénzügyminiszter már - többnyire miniszterelnöki támogatással - szembehelyezkedett a szocialista frakció költekezési kívánalmaival, többnyire félsikereket elérve, mint például a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése. Mindez már elfogadásakor irreálissá tette a 2003. évi költésgvetés számainak betartását. Az államháztartási hiány tavaly hónapról hónapra felülmúlta a tervezettet. Mindez megszorító intézkedéseket vont maga után, kezdve a közszféra kiadásainak megnyírbálásától egészen a lakástámogatási rendszer szigorításáig. A tényleges, az elsõsorban a szocialista lobbik ellenállása miatt felpuhult lépések azonban nem bizonyultak elegendõnek a hiány növekedésének megfordítására. A 2004. évi szigorú költségvetési terv is számos elemében - például az önkormányzati pénzek megkurtítása, az áfa-emelés kiterjesztése, adószabályok szigorítása - áldozatául esett a szocialista frakcióból érkezett számtalan módosító indítványnak. Hiába hirdetett László Csaba szigorú költségvetési politikát és próbálta meg azt keresztülvinni, javaslatai rendre elbuktak a szocialisták népszerûséget hajszoló költekezési igényein.


Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról