Orbán: A legnagyobb eredmény, hogy hazánk ki tud állni magáért (+videó)

A miniszterelnök hétfõn napirend elõtt a parlamentben arról beszélt: a soros uniós elnökség félidejében elmondható, az elmúlt három hónap legnagyobb eredménye az, hogy „Magyarország ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni õket”.

Az elnökség legfontosabb teendõjének az EU közös gazdasági kormányzása megteremtését nevezte. Európa megerõsítése közös cél – jelentette ki beszédében a kormányfõ, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a magyar EU-elnökségnek van egy másik célja is, mégpedig az ország új helyének, új pozíciójának kijelölése a válság utáni Európában. Hozzáfûzte, „elnökségünk ideje éppen egybeesik Magyarország megújításának sorsfordító idõszakával, azokkal a hónapokkal, amikor a legnagyobb küzdelmeket vívjuk a megújulás érdekében, és amelyeknek kimenetele hosszú évtizedekre meghatározó lesz az ország élete szempontjából”.

Magyarország már ki tud állni magáért

Magyarországnak a korábbi igen gyenge pozíciói helyett jobbakat, tekintélyesebbeket kell elfoglalnia a régióban, Európában, a világban, ez azonban konfliktusokkal jár – mondta, majd hozzátette: csak az az ország tudja javítani nemzetközi pozícióját, amely nem ijed meg senkitõl, kiáll az igazáért, céljaiért, és így képes erõsíteni önállóságát, függetlenségét, érvényesíteni álláspontját. Szerinte az elmúlt három hónap legfõbb sikere éppen az, hogy „Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni õket”. Ezért Magyarország ma erõsebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt – emelte ki, megjegyezve, hogy ezért tud az ország a soros elnökséggel hasznára lenni Európának, hiszen csak egy öntudatában erõsödõ, saját céljaiért bátran kiálló ország tud segíteni Európa egészének abban, hogy sikeresen megújuljon.

A megújulás szükségessége

Orbán Viktor rámutatott, egyáltalán nem volt túlzó az elnökség átvételekor az a kijelentés, hogy a kommunizmus bukása óta olyan nehéz év nem várt még Európára, mint az idei, „Magyarország tehát Európa legnehezebb évét fogta ki, ami a magyar történelmet ismerve akár megszokottnak is tekinthetõ". A miniszterelnök szerint a magyarok azok közé tartoznak, akik elsõk között ismerték fel a megújulás szükségességét, azt, hogy a nyugati világ pénzügyi válsága érvénytelenné tette a régi mércéket, eszközöket, „ezért a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet mûködtetni, miként Magyarországon sem lehet a krízist azokkal az eszközökkel kezelni, amelyek magát a válságot okozták”. Felismertük és megértettük, hogy azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adósságot, valamint azt is, hogy a „részátalakítások” nem vezetnek sehová, az ország alkotmányos újjászervezésére van szükség – sorolta, folytatva, felismertük és megértettük azt is, hogy a Magyarország és Európa elõtt álló problémák nagyon is hasonló természetûek, és a feladat természetrajza is hasonló: Magyarországot és Európát is át kell szervezni. A két legfontosabb feladat Magyarországon és Európában is ugyanaz: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés – mondta a kormányfõ. Megjegyezte, Magyarországon ma a politika távolról sem tökéletes, messze nem hibátlan, de immár az emberekrõl szól.

„Eszünk ágában sincs adókat növelni"

A magyar elnökség legnagyobb teljesítményének a közös gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomagot nevezte, amelyet minden tagállam elfogadott, és az Európai Parlament elé kerül. A magyar EU-elnökség legfontosabb teendõje az Európai Unió közös gazdasági kormányzásának megteremtése – közölte, kijelentve, hogy ebben Magyarország jó úton és jó ütemben halad, függetlenül attól, hogy nem csatlakozott az unió versenyképességi paktumához, amelyet az eurózóna tagállamai kezdeményeztek. Ezzel kapcsolatban a kormányfõ megismételte: a kabinet a paktum hat céljából ötöt kívánatosnak tart, és meg is fog valósítani, a társasági adó alapjának harmonizációját azonban az ország érdekeivel ellentétesnek ítéli. „Eszünk ágában sincs adókat növelni, nem veszünk részt olyan paktumban, amely ezt követelné tõlünk” – hangsúlyozta. A magyar elnökség eddig elvégzett munkájáról számot adva Orbán Viktor kifejtette: Brüsszelben eddig 750 munkacsoportülést vezettek, 16 tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járultak hozzá, 9 informális miniszteri tanácsülést tartottak, és egyszerre több száz ügyön dolgoznak.

Egységesítés

Az állampolgárok életét közvetlenül is befolyásoló eddigi eredmények között említette az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendelet véglegesítését; a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi jogszabály elfogadtatását; az elektronikai és elektromos hulladékok újrahasznosítása felülvizsgálati ügyének megoldását; a közös agrárpolitika jövõjérõl szóló következtetések elfogadását; a kohéziós politika és az Európa 2020-ig szóló stratégiájának összekapcsolását; az egységes szabadalmi oltalom rendszerének megteremtését; valamint az energiapolitika területén elért eredményeket, így azt, hogy elfogadták, hogy 2014-re megteremtik az egységes gáz- és árampiacot. (lm)

MTI