Orbán: Bennünket a nemzet érdekei vezetnek (+videó)

Orbán Viktor viszontválasza elején megköszönte a konstruktív hozzászólásokat, mint mondta, ez a vita olyasmi volt, mint amilyenre szükségünk van. Hozzátette: nem is a csata kedvéért, hanem a nyilvánosság érdekében reagál.

Mesterházy Attila szavaira válaszolva elmondta: lehet, hogy elsõre belpolitikainak tûnt a beszéde nagy része, de ez csak érzéki csalódás. Hiszen számos olyan lépésre van szükség itthon, amelyeket az unióban is meg kell tenni, így kevésbé válik el a belpolitika a külpolitikától.

Hazánk az uniós külpolitikában való részvételével kapcsolatban a kormányfõ elmondta: a lisszaboni szerzõdés mind a külügyeket, mind a védelempolitikát kiveszi az elnökség kezébõl, ezért amikor felléptünk Líbia kérdésében, azt a humanitárius, migrációs kérdéssel összefüggésben tettük. A keleti partnerségi csúcs elmaradásáról szólva úgy fogalmazott: nagy nemzetközi rendezvényeket csak akkor érdemes tartani, ha van értelmük. Ha tudjuk, hogy kudarcra van ítélve, semmi értelme miatta felforgatni Budapestet. Mivel a G8-csúcsot is akkorra tûzték ki, így a nagy országok nélkül az semmilyen elõnnyel nem járt volna. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a prágai csúcson a nagyok közül csak a német külügyminiszter tudott részt venni, az pedig mindenki számára kudarcot jelentett.

A versenyképesség javítására van szükség

Az energiapiac liberalizációjával kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: Magyarországnak a versenyképesség javítására van szüksége, ehhez pedig csökkenteni kell az államadósságot. A többi forrást a gazdaság fejlesztésére kell fordítani, amely a szociális helyzetet is javítja. Így korlátozott lehetõségek maradnak a szegények segítésére, ennek pedig egyik eszköze az energia. „Az energiapolitika nem egyszerûen gazdasági kérdés, hanem szegénypolitikai is” – mondta Orbán Viktor.

Óriások és kkv-k

A Homokhátság vízellátását meg fogjuk oldani – jelentette ki a miniszterelnök. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyszerre kell segíteni a magyar kis- és középvállalatokat, bõvíteni a mezõgazdaságban a munkahelyeket, valamint be kell hozni a nagy nyugati cégeket. „Ezeket egyben kell kezelni” – fogalmazott. Ezért volt fontos az Új Széchenyi-tervet megelõzõ konzultáció, ahol kiderült, mit gondolnak a gazdaság szereplõi, elmondhatták javaslataikat.

Nem veszítünk el 50-70 ezer munkahelyet

A miniszterelnök ismertetett egy uniós jelentést, mely szerint a konszolidált társaságinyereségadó-alap bevezetése egy százalékkal visszavetné hazánk gazdasági növekedését, ami 50-70 ezer munkahely elvesztését jelentené. Így káros lett volna a versenykésességi paktum hatodik pontja. Hozzátette: ennek semmi köze az EU versenyképességéhez, ez az adóharmonizáció a tagállamok közötti versenyt alakítja át.

A versenyképesség nem egyeztethetõ össze az adóemeléssel

Az európai szemeszter kapcsán a kormányfõ szólt arról, hogy a költségvetési politika összehangolása nem kerülhetõ el. „Hamis adatokkal, trükközéssel nem lehet sikeres gazdaságpolitikát folytatni” – mondta az elõzõ kormányok teljesítményére utalva. Így az unió el fogja veszíteni pénzét, a bizalmat és a gazdaságpolitika összehangolásának lehetõségét, akkor pedig nincs mire építeni az EU jövõjét. Ezért bár kényelmetlenségeket is okoz, részt kell venni benne. A miniszterelnök újra megerõsítette, hogy a versenyképesség nem egyeztethetõ össze az adóemeléssel, mint azt az elõzõ kormányok tették.

Az elnökség legfontosabb tanulságaként Orbán Viktor azt emelte ki, hogy a nehézségekkel szembe kell nézni, a konfliktusokat vállalni kell. „A szolganépeknek soha más jutalmuk nem volt, mint a szolgaság” – zárta viszontválaszát a kormányfõ.

MNO