Athén elkötelezett, hogy „elkerülje a szirének énekét”
Görögország megegyezett hitelezőivel az uniós kölcsönszerződés meghosszabbításáról. Az euróövezeti pénzügyminiszterek négy hónap haladékot adtak a mediterrán országnak. A megállapodás nélkül Görögország márciusban fizetésképtelenné vált volna. A görög kormánynak hétfő estig kell benyújtania a tervezett reformintézkedések listáját. Athén a továbbiakban a több mint 300 milliárd eurós államadósságának átütemezéséről is szeretne megegyezni hitelezőivel.
Négy hónap haladékot kapott Görögország az eurózóna pénzügyminisztereitől, Athén nyáron kezdi csak el törleszteni az elmúlt években felvett hitelt.
„Olyan intézkedéseket kell bevezetnünk, amelyek tovább növelik a görög gazdaság versenyképességét, mert semmi nem történhet növekedés és versenyképesség nélkül. Biztosítékra van szükségünk ahhoz, hogy a görög adórendszer hatékonyabb lesz, és eredményesebben gátolja meg az adóelkerülést minden szinten” – közölte Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági biztosa, aki nem részletezte, hogy milyen intézkedésekkel növelhetők az adóbevételek Görögországban.
Az új, baloldali görög kormány, amely a megszorítások eltörlésével kampányol, vállalta, hogy nem rúgja fel a korábbi hitelmegállapodásokat. „Nem fogunk változtatni a törvényeken, és nem vezetünk be egyoldalúan olyan intézkedéseket, amelyek gátolnák a gazdasági fellendülést, a pénzügyi stabilitást és a költségvetési fegyelmet. Ez olyan kötelezettség, amely nekünk teljesen megfelel. Néha, például új hiteleknél ki kell kötnünk magunkat az árbochoz, hogy eljussunk a célig, és elkerüljük a szirének énekét. Ezt szándékozzuk tenni, ugyanakkor elhárítottunk több olyan intézkedést, amelyek a korábbi megegyezésnek részei voltak.” Jánisz Varufákisz görög pénzügyminiszter továbbra is bízik a minimálbér-emelésben és az elbocsátott állami alkalmazottak egy részének újbóli foglalkoztatásában.
A görög miniszterelnök győzelemnek nevezte az alkut. „Döntő lépést tettünk, hátrahagytuk a megszorításokat, a hitelprogramot és a trojkát. Döntő lépést, hogy megváltoztassuk az irányt az eurózónán belül, a tárgyalások azonban nem fejeződtek be, a tárgyalások most egy új, még fontosabb fázisba lépnek a végső megállapodásig, a romboló megszorító politikából a növekedés, a munkahelyek és a szociális felzárkózás politikájáig” – nyilatkozta Aléxisz Cíprasz.
A francia elnök egyszerre dicsérte önmagát és a görög kormányt. „Úgy gondolom, hogy Görögország jól járt. És azért járhatott jól, mert erős felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot és Európa megmutatta a szolidaritását. ezek azok az alapok, amelyeket én fektettem le” – fogalmazott Francois Hollande.
Athénnak hétfő estig kell benyújtania a tervezett reformintézkedéseket, amelyeket az IMF-en és a Világbankon kívül az eurózóna tagállamainak is el kell fogadniuk. Görögország 2010 óta 240 milliárd euró hitelt kapott, a pénz fejében az ország korábbi vezetése súlyos megszorításokat hajtott végre – nyugdíjcsökkentéssel és elbocsátásokkal.
